Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása Magyarországon a Büntető Törvénykönyv XLIII. fejezetében (Tiltott adatszerzés és az információ rendszer elleni bűncselekmények), a 424. §-ban meghatározott egyik bűncselekmény.
„(1) Aki a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve
b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntetőügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.[1]”
A jelszó fogalma
A Btk. 424. §-a szerinti a jelszó fogalma ennek a §-nak az alkalmazásában: "az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító."[2]}}
Története
A 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a magyar Btk.-ba [3] a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása című különös részi törvényi tényállást. Ez a bűncselekmény - lényegében - a korábbi Btk.[3] 300/C. §-ában meghatározott számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény előkészületének, illetve bűnsegédi részességének külön nevesített[4] tényállása.
A törvényi tényállás szövege a következő volt:
„(1) Aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot
a) készít,
b) megszerez,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki – mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna – tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.[5]”
A különös részi tényállás nevét a hatályos Btk. megváltoztatta.
Források
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 424. §
- 1978. évi IV. trövény a Büntető törvénykönyvről 300/E. §
- Kereszty Béla - Mráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része. Korona Kiadó, Budapest, 2005. 684. old. ISBN 963 9589 60 8