Husz Béla
Husz Béla | |
Született | 1892. február 3. Felka |
Elhunyt | 1954. július 15. (62 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | botanikus |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (36/1-1-80)[1][2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Husz Béla (Poprádfelka, 1892. február 3. – Budapest, 1954. július 15.) botanikus, mikrobiológus, növénypatológus, a mezőgazdasági tudományok doktora (1952). Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Husz”.
Életrajza
1892. február 3-án született Poprádfelkán. Tanári képesítést a budapesti egyetemen szerzett biológiai szaktárgyakból. 1915–1917-ben egyetemi tanársegéd, 1926–1928-ban középiskolai tanár volt, de kutatásait folytatta. 1922-től a Növényélet- és Kórtani Intézet munkatársa. 1929-től a Kertészeti Tanintézet növénykórtani tanszékének vezetője. 1936-ban a műegyetem gazdaságtudományi karán magántanár. 1946-tól az Argártudományi Egyetemen a növénykórtani tanszék és a Növényegészségügyi Intézet vezetője volt. 1949-től a Növényvédelmi Kutatóintézetben működött.
Munkássága
Kutatómunkája rendkívül sokrétű volt. Főleg a mikroszkopikus gombák rendszertanával és a kultúrnövényeket károsító gombabetegségekkel foglalkozott.
Kiterjedt szak- és népszerűsítő irodalmi tevékenységet folytatott, több mint 400 cikke jelent meg.
Főbb munkái
- A beteg növény és gyógyítása (Budapest, 1941, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
- A növénybetegségeket okozó konidiumos gombák (Budapest, 1951)
- A növényvédelem gyakorlati kézikönyve (többekkel Budapest, 1951)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.