Granicsárok
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt.
Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak).
A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig a 48-as forradalom idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak és beépültek a hagyományos társadalomba. A terület és az ott élők azonban mind a mai napig megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv háborúban is megjelent például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében. A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |