Fékfolyadék
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A korszerű fékberendezésekben a főfékhengerben előállított nyomás közvetítésére a féknyergek és a fékmunkahengerek felé szintetikus fékfolyadékokat alkalmaznak. A fékfolyadék állapota ezért az egész fékberendezés működését meghatározza.
A fékfolyadékok osztályozása
Amikor fékfolyadékokról beszélünk, a fékolaj megnevezés megtévesztő lehet, mert a legcsekélyebb motorolaj szennyeződés is tönkreteheti a fékberendezés gumialkatrészeit.
A fékfolyadékok minőségét a következő fizikai és kémiai tulajdonságokkal tudjuk leírni. Forráspont, vegyi semlegesség, vízzel való összeférhetőség, gumiduzzadás, egymással való keverhetőség és kenési képesség. Ezeknek a tulajdonságoknak szigorú határértékei vannak, ettől eltérni nem lehet. A fékfolyadékkal szemben támasztott követelményeket a SAEJ 1703 szabvány foglalja össze. A szakmában azonban nem a SAEJ besorolásai terjedtek el, hanem az amerikai közlekedési minisztérium által meghatározott DOT szabványok. A DOT alapvetően két nagy csoportba sorolja a fékfolyadékokat. A glikolbázisúakat DOT 3 és DOT 4 számokkal jelöli. A szilikonbázisúakat pedig DOT 5-tel. A legmodernebb fékfolyadékok a DOT 5.1-esek, mivel ezek már nem tartalmaznak szilikont sem. A különböző DOT-osztályú fékfolyadékokat nem szabad egymásra önteni, összekeverni. Az ABS-szel szerelt autókba pedig tilos DOT 3-as teljesítményszintű fékfolyadékot tölteni!
A fékfolyadékok gyakorlatban történő alkalmazása jármű-, illetve fékspecifikusan történik, a jármű- vagy a fékrendszer-gyártó előírásainak megfelelően.
A glikolbázisú fékfolyadékok higroszkopikusak, és már a környezeti levegővel érintkezve is egyre több vízzel telítődnek. E tulajdonság pedig károsan befolyásolja a fékfolyadékok forráspontját. Valamint ez a fékfolyadékba keveredett víz, amely 0 °C-on megfagyhat, 100 °C-on pedig felforrhat, nem képes elkülönülni, így a legcsekélyebb víztartalomnál is lecsökken a fékfolyadék forráspontja.
A fékfolyadék cseréje
A fent leírt vízmegkötő tulajdonság miatt a fékfolyadékot biztonsági szempontból évente, de legalább 2 év után a kilométerfutástól függetlenül cserélni kell!