Ugrás a tartalomhoz

Szociális és Közgazdasági Tanulmányok Katolikus Uniója

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fribourgi Unió szócikkből átirányítva)

Szociális és Közgazdasági Tanulmányok Katolikus Uniója (Fribourgi Unió, Union catholique d'études sociales et économiques (francia)) az ipari forradalom okozta társadalmi feszültségek és elnyomorodás ellenében a kereszténység szociális tanításának megfogalmazására létrehozott nemzetközi katolikus egyesület.

Története

[szerkesztés]

Francia, osztrák, német, olasz értelmiségiek és arisztokraták alapították 1884-ben, Albert de Mun gróf és La Tour de Pin márki kezdeményezésére. Magyar részről Esterházy Miklós Móric gróf vett részt az alapításban. A szervezet Gaspard Mermillod bíboros, Lausanne-Genf püspöke vezetésével és jezsuita inspirációval vizsgálta az akkori Európa szociális és társadalmi helyzetét. Tanulmányai eredményét emlékirat formájában terjesztette XIII. Leó pápa elé, és egyházi állásfoglalásra kérte fel a szociális kérdésekkel kapcsolatban. Jelentős hatással volt a pápa 1891-ben kiadott Rerum novarum enciklikájára.

A szervezet mintájára a második világháború után a svájci Fribourg domonkos egyetemén hasonló tanulmányi céllal hozták létre a Szociális és Politikai Tudományok Nemzetközi Intézetét.[1]

Célja, programja

[szerkesztés]

Az egyesület legfontosabb célkitûzése a társadalmi problémák katolikus szellemû megoldásának kimunkálása, javaslatok megfogalmazása volt, abból a megállapításból kiindulva, hogy a rideg és méltányosságot nem ismerô gazdaságban és a társadalomban

  • eluralkodott a korlátlan szerzés,
  • az erôsebb jogának érvényesülése, valamint
  • a munka a termelés céljainak puszta eszközévé,
  • a magántulajdon pedig öncéllá vált.

Az egyesület munkaprogramjában kitért

  • az ember és a munka kapcsolatának, jelentôségének föltárására,
  • a közerkölcs, a munkabér és az ipari termelés adott korban rendszeridegennek számító szabályozása kérdéseire nemzetközi

együttmûködés keretében,

  • az államhatalom szerepének újragondolására, valamint
  • a magántulajdonnal és annak használatával kapcsolatos álláspont tisztázására.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyar katolikus lexikon.  
  2. Lakner Z. 2012. 24-25.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar katolikus lexikon.   Szociális és Közgazdasági Tanulmányok Katolikus Uniója
  • Lakner Zoltán: Egyház és társadalom. A tanítás forradalma. SZIT, Budapest, 2012. (PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS KAR - PÁZMÁNY SZOCIÁLIS TUDOMÁNYOK SOROZAT. Sorozatszerkesztô: Lakner Zoltán. SZOCIÁLETIKA ÉS KERESZTÉNY TÁRSADALMI TANÍTÁS 1.)