Feszültségváltó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. október 21., 02:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Kombinált feszültségváltó

Az feszültségváltó (angolul voltage transformer, vagy röviden VT) egy olyan transzformátor, melynek primer tekercsére van kapcsolva a mérendő feszültség, szekunder tekercsére pedig a mérőműszer. Nagy feszültségeket,[1] vagy ha a mérőműszert galvanikusan le akarják választani a hálózatról feszültségváltó közvetítésével mérnek.

Működése

A feszültségváltó egy olyan transzformátor, melynek primer tekercsére van kapcsolva a mérendő feszültség, szekunder tekercsére pedig a mérőműszer. A feszültségváltó működésének alapja a transzformátor gerjesztési egyenlete. Ha a mérendő váltakozó áramnak nincs egyenáramú összetevője, akkor érvényes az

* + * = * I1,vas

ahol és a primer és szekunder menetek száma, és a primer és szekunder áram I 1,vas pedig a vasmag üzemi átmágnesezéséhez szükséges primer áram. Ez utóbbi igen kicsi, ha a transzformátor üresjáratban van. I1,vas ≈ 0 tehát

* + * ≡ 0

ebből következően

* *

vagy

/ /

Fontos tudnivalók

  • A feszültségváltó lényegében egy üresjáratban lévő transzformátornak fogható fel. A primer tekercsre feszültséget kapcsolva a primer tekercsben áram folyik. Ennek nagysága függ a primer tekercs ohmos ellenállásától, az induktív reaktanciájától, valamint a vas átmágnesezéséhez szükséges teljesítménytől. (Üresjárat, ahol I2 = 0). Amennyiben a szekunder oldalt terheljük, a szekunder tekercsben megindul a szekunder áram. Ez az áram a tekercs ohmos ellenállásán és induktív reaktanciáján feszültségesést hoz létre, ami csökkenti a szekunder kapcsokon lévő feszültséget. (Üzemi állapot, ahol 0 < I2 < ∞.)

A gyakorlatban tehát üzemszerű állapotban a szekunder feszültség kisebb, mint az ideális, a primer és szekunder feszültségek aránya a menetszámáttételtől eltérhet. Nagyobb transzformátoroknál az eltérés kisebb.

  • Ha csak feszültséget mérünk az feszültségváltóval, akkor a szekunder csatlakozás tetszés szerinti lehet. Teljesítmény, munka mérésekor ügyelni kell a helyes bekötési jelölésre a szekunder oldalakon. Nemzetközi megállapodás szerint U és V a két primer kapocs, és u, v a két szekunder kapocs.
  • Az feszültségváltó vasa, hőkezelés után, már rendkívül érzékeny mindenféle mechanikai feszültségre. A vas tönkretehető mechanikai behatásokkal. Nem megengedhető például merev kiöntőanyag használata kiöntéshez, mert az a feszültségváltó pontosságát nagymértékben elrontja

Jegyzetek

  1. általában maximum 1500 V-ig.

Források

  • [1][halott link]
  • [2]
  • [3]
  • [4]
  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. (Műszaki Könyvkiadó. 1962)
  • Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006)