Ezt a művet Magyarországon hozták először nyilvánosságra, 1943-ban vagy azelőtt. A magyar szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) 31. § (3) szerint Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Az Amerikai Egyesült Államokban érvényes közkincsstátusz magyarázatáért lásd a sablon dokumentációját.
Fontos: „a szerző személye nem állapítható meg” nem ugyanaz, mint „nem tudom, ki a szerző”; meg kell indokolnod, miért gondolod, hogy senki nem tudja, ki a szerző, máskülönben a képet törölni fogják.
Ez a mű közkincs az Egyesült Államokban, mert megfelel a következő három követelménynek:
először az Egyesült Államokon kívül tették közzé (és nem tették közzé az Egyesült Államokban 30 napon belül),
it was first published before 1 March 1989 without copyright notice or before 1964 without copyright renewal or before the source country established copyright relations with the United States,
közkincsnek számított a származási országban (Magyarország) az URAA-dátumon (1996. január 1.).
Eredeti feltöltési napló
Az eredeti leírólap itt volt. Az itt következő felhasználónevek a hu.wikipedia projektre hivatkoznak.
Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől.
Rövid cím
Széll József
Kép címe
Széll József
Fejléc
József, Széll Kálmán édesatyja, kinek arczkepét közöljük, 1801-ben született Bucsun, Vasmegyében; 1842-ben nõül vette felsõeõri Bertha Júliát, kinek családja Rába-Hidvégen lakott, szintén Vasmegyében." (...) "1842-ben Vasmegyében másodalispán lett, 1844-ben ugyanezen megye országgyûlési követté választotta meg. 1847-ben a megye elsõ alispánja lett, de 1848-ban ismét felcserélte ez állást a képviselõséggel s az országgyûlésen mint a rumi kerület képviselõje jelent meg. A szabadságharcz bekövetkeztével Vasmegye kormánybiztosává neveztetett ki és helyén fáradhatlan buzgalommal kitartott mindaddig, míg 1849. ápril 14-dikén Debreczenben ki nem mondották a detronisatiót. Ekkor lemondott állásáról, de azért 1850-ben mégis Pozsonyba idézték a hadbírósági purificationális commissio elé." (...) "A német idõk beálltával visszavonultan élt táplánfai birtokán. Deák Ferencz, valahányszor Kehidáról Maricubadba ment, meglátogatta Szélléket és mindig több napig idõzött náluk. 1860 végén, a magyar megyék visszaállításakor, Vasmegye újra Széll Józsefet választotta meg alispánjának." (...) "Az 1865 deczemberében egybegyûlt országgyûlésen Széll József a körmendi kerületet képviselte, s egyike volt Deák Ferencz leglelkesebb híveinek. 1867-ben Vasmegye fõispáni helytartójának nevezték ki, s öreg létére is tevékeny részt vett a közügyek intézésében egész haláláig, mely 1871-ben következett be." (Forrás: Vasárnapi Ujság 46. évf. 15. sz. (1899. április 9.))