Díjkitűzés
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A díjkitűzést a hatályos Polgári Törvénykönyv[1] XXXV. címében, a 6:588. §-ban szabályozza. Az új Ptk. a díjkitűzést - a közérdekű kötelezettségvállaláshoz hasonlóan - az egyéb kötelemkeletkeztető tények között helyezte el. A szabályozás lényege az, hogy amennyiben valaki nyilvánosan díjat ígér meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának, akkor nem csupán erkölcsi, jogi kötelezettségei[2] is keletkeznek illetve ezen kötelezettségek teljesítését a feltételnek megfelelt személy követelheti is, akár polgári bíróság előtt.
A korábbi Polgári törvénykönyvben[szerkesztés]
A díjkitűzés az 1959. évi IV. törvény L. Fejezetében[3] az 592. § -ban szerepelt.
"A díjkitűzés jogintézményét a régi Ptk. korábbi magánjogunkból a lényegi változtatás szándéka nélkül vette át, s szabályozta a Ptk. 592. §-ában – hasonlóan a közérdekű célra történő kötelezettségvállalással, azzal azonos fejezetben - az egyes szerződésekkel foglalkozó részben, annak ellenére, hogy egyoldalú jognyilatkozattal jön létre. A régi Ptk. nem látta indokoltnak a kisszámú és gyakorlati szempontból nem jelentős jogviszonyt keletkeztető egyoldalú nyilatkozatok esetében azok jobb elkülönítését a szerződéses kötelmektől."[4] Mivel kevés jogvita adódott a korábbi Ptk szabályozásából, ezért a hatályos Ptk jelentős részben átemelte ezeket a szabályokat.[4]
A hatályos Polgári törvénykönyvben[szerkesztés]
Az új Ptk. - dogmatikailag helyesen - az Ötödik Könyv Hatodik Része XXXV. Címében helyezte el a díjkitűzést, az egyéb kötelemkeletkeztető tények sorában. A díjkitűzésről szóló a 6:588. § az alábbiak szerint rendelkezik:
Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a teljesítményt vagy eredményt először létrehozza. E kötelezettség akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.[5]
Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre, a díjat közöttük közreműködésük arányában kell megosztani. Ha a közreműködés arányát nem lehet megállapítani, vagy többen, egymástól függetlenül hozták létre a teljesítményt vagy az eredményt, a díjat egyenlő arányban kell megosztani.[6]
A díjkitűzés visszavonása akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés. A díjkitűzés visszavonása a teljesítmény vagy az eredmény létrehozójával szemben hatálytalan, ha a visszavonásra a teljesítmény vagy az eredmény megvalósulását követően kerül sor.[7]
Források[szerkesztés]
- 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - a hatályos Ptk.
- projektjeink.birosag.hu Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- ↑ az adott szó kötelez mindenképpen erkölcsi követelmény
- ↑ címe: A díjkitűzés. Kötelezettségvállalás közérdekű célra
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
- ↑ 6:588. § (1) bek.
- ↑ 6:588. § (2) bek.
- ↑ 6:588. § (3) bek.