Dézsmabor

A dézsmabor (dézmabor) a dézsmás szőlők terméséből a földesúrnak járó, terményadóként beszedett bor. Általában rossz minőségű ital volt, mert a termelők igyekeztek legrosszabb borukat odaadni. Sokféle edényben tárolták, gyakran vízzel is hígították.

A földesúr által fenntartott ivókban mérték ki, s mivel ez igen jövedelmező volt, igyekeztek minél többet beszedni.

Kapcsolódó szócikkek

• dinnyebor
• bordézsma
• dézsmapince
• kocsmálás

Irodalom

• Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (Bp., 1957)
• Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI–XVII. század (Bp., 1959)

Források

• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 579. o. ISBN 963-05-1286-6