Csujogatás

A csujogatás kifejezés valószínűleg a „kurjongatás” hangutánzó szóból ered. Nevezik táncszónak, táncréjjának, tánckurjantásnak, cifra szónak is. Jelentése: kiabálás, rigmusok kurjongatása tánc, játék vagy mulatság közben. Elsősorban a népi kultúrára jellemző, de a néptánc-népzenemozgalom terjedésével valamilyen szinten átterjedt a fővárosi fiatalokra is. Célja lehetett gúnyolódás, öröm/bánat kifejezése, hangulat fokozása, szórakoztatás. Legtöbb esetben rövid sorokból áll, főleg 2 vagy 4 soros. A csujogatás szövege után sok esetben értelem nélküli sor következik (kiáltás).

Kalotaszegi csujogatás

A mérai csorgóvíz,

Olyan édes, mint a míz,

Aki iszik belőle,

Vágyik a szerelemre.

Füzesi csujogatás

Gyere rózsám, gyere már,

Mer a szívem rég, hogy vár,

Téged óhajt, téged vár

Míg a nap az égen jár.

Aj la, la, la...

Források

• Zilahi Lajos: Csujogatás, nóta, banda. Magyar Nyelvőr, CV. évf. 1. sz. (1981) 162–164. o.
• Magyar néprajz: nyolc kötetben. Szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest: Akadémiai. 1988–. ISBN 963 05 4922 0  
• A mérai csorgóvíz. folkradio.hu (Hozzáférés: 2018. március 29.) arch
• Füzesi lakodalmas. www.zeneszoveg.hu (Hozzáférés: 2018. március 29.)

További információk

• Kürti László: Szexualitás és csujogatás Kalotaszegen. www.sulinet.hu (Hozzáférés: 2018. március 29.)