Ugrás a tartalomhoz

Bányapatak-feje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegybot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 12., 09:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: Forrás→ Források AWB)

A Csíkszentimrei Büdösfürdőtől 2 km-re található Bányapatak-feje.

Leírás

A Bányapatak-fejében jelen levő erős posztvulkáni tevékenység következtében nagy mennyiségű széndioxid és borvíz tör a felszínre. A területet ingoványos, borvizes lápok borítják, 7,3 hektáron geológiai és botanikai védett terület. Az itt feltörő források és a kénes kigőzölgések jótékony hatását már nagyon régóta ismerik a környéken élők. Kunits Ferenc az 1731-ben megjelent Dacia Siculia c. művében már ismerteti a bányapataki forrásokat. Az itt kialakult népszerű fürdőt egy 1770-ben készített katonai térkép is jelzi. A jótékony forrásokat és büdös gödröket főleg reumatikus problémák kezelésére használták. Az 1890-es évektől higanyérc bánya működött a területen, melynek káros hatása mai napig észlelhető. Büdösfürdő felfedezésével a népszerű Bányapataki-fürdőt elhanyagolták, lassan feledésbe merült. A hely ma nehezen megközelíthető, a telep teljesen eltűnt, csak romos büdösgödör és a helynevek (Feredőházak, Mátyás borvíz) őrzik.

Források

Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.

Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.

Külső hivatkozások