Bauer Oszkár
| Bauer Oszkár | |
| Született | 1903. július 21. Budapest |
| Elhunyt | 1932. szeptember 13. (29 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bauer Oszkár (Budapest, 1903. július 21. – Budapest, 1932. szeptember 13.) sütőmunkás, pártmunkás.
Élete[szerkesztés]
Édesanyja Ábráhám Ilona volt. Kezdetben napszámosként, később pedig péksegédként dolgozott. 1930. szeptember 5-én,[1][2] majd 1931. december 11-én letartóztatták, röpiratterjesztés és kommunista tüntetésben való részvétel miatt. 1932. szeptember 10-én részt vett egy – Karikás Frigyes megmentéséért folytatott[3] – tüntetésen, ahol egy rendőr halálosan megsebesítette. Egyes források szerint ő vitte a vörös zászlót a menetben, más forrás viszont cáfolja ezt. Az utóbbi álláspontot Erdős László erősíti, aki részt vett a tüntetésen. A történtekről később így írt:
| „ | ... egy lány, [...] ajánlotta, hogy [...] készít vörös selyemből egy kis zászlót, s azt az egyik fiú vigye a tüntetésen. Nekem nagyon tetszett az indítványa. Annyira, hogy alighanem ennek is része volt a fegyelmezetlenségemben: elmentem a tüntetésre, kerülve minden feltűnést. [...] a Reitter Ferenc utcáról átfordultunk a Szent László útra, szembe jött velünk egy kerékpáros rendőr: Németh 12. János őrmester. Egyedül volt, az élen járók nem ijedtek meg tőle, mentek tovább. Ekkor ő letette fél lábát a földre, előhúzta revolverét, és az elvtársakra lőtt. A zászlóvivő mellett haladó Bauer Oszkár péksegédet találta el, aki azonnal összeesett, később, kórházba szállítás közben meg is halt.[4] A többiek egyetlen ordítással a gyilkosra rohantak, aki nem merte még egyszer elsütni a fegyverét, hanem nyergébe billenve menekülni próbált. Aligha sikerült volna neki, de szerencséjére a szó szoros értelmében ebben a percben ért oda - szemközt jőve - a riadókocsi, és megmentette az életét. Az elvtársaknak menekülni kellett. Néhányan megpróbálták az áldozatot felemelni és elvinni, de már erre sem volt idő. [...]
Hogy az áldozatot Bauer Oszkárnak hívták, és a foglalkozása péksegéd, azt az újságok írták meg másnap. Zászlóvivővé a rendőrség léptette elő, hogy Németh 12. őrmester dicsőségét növelje, s a gyilkosság keltette felháborodást csökkentse általa. Azt az elvtársak mondták el, hogy KIMSZ-tag sem volt még, csak szimpatizáns, s hogy néhány hete kezdtek foglalkozni a nevelésével. Élete első illegális megmozdulásán zuhant a halálba - vagy inkább a halhatatlanságba.[5] |
” |
| – Erdős László: Böllérbicskák éjszakája (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984, 120. oldal) | ||
A korabeli baloldali sajtó a tüntetés után intenzíven kezdett foglalkozni az üggyel. Sorra jelentek meg a lapokban:
| „ | a KIMSZ által szervezett egyik tüntetés alkalmával, a rendőrök agyonlőtték Bauer Oszkárt, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, egyik bátor harcosát. A magyar ifjúmunkásmozgalom felvette a harcot a fasizmus előretörése ellen. | ” |
| „ | A magyar proletariátus forradalmi harcának Sallai és Fürst után újabb áldozata van: Bauer Oszkár. Rendőrgolyó terítette le a lábáról. mint az 1930 szeptember 1-i vértanú társát. A forradalmi tüntetés áldozata. Akkor oltotta ki gyilkos rendőrgolyó harcos proletár életét, mikor Angyalföld proletárjainak a Szent László-út környékén fölhangzottak a tüntető munkástömegek »munkát, kenyeret«, »le a statáriummal«, »le a fasizmussal« harci jelszavai. Harc közben esett el. A proletariátus felszabadításáért vívott harc áldozata. Bauer Oszkár pékmunkás típusa volt az öntudatos, harcos, kemény proletároknak, akik nem a szájukkal harcolnak és cselekednek, hanem bátorságukkal, harckészségükkel példát mutatnak minden proletárnak, akik elöl járnak a harcban és ha kell, életüket is áldozzák a proletárszabadságért, a proletárdiktatúráért. | ” |
| – Ifjú Proletár 1932. december | ||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bauer Oszkár levéltári személyrekordja, 1930. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 3.)
- ↑ Bauer Oszkár büntetőügyi ügyiratfondja (1930. szeptember 15-i Rákóczi téri kommunista röpiratterjesztés). [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 3.)
- ↑ Nemes Dezső: A Biatorbágyi merénylet és ami mögötte van (Kossuth Könyvkiadó, 1981 - 185. oldal)
- ↑ Ennek ellentmond a tény, hogy több forrásban szeptember 13-a, nem pedig a tüntetés napja, szeptember 10-e van megjelölve.
- ↑ Ellentmond Erdős László ezen állításának, hogy 1931. december 11-én amiatt tartóztatták le, mivel röpiratterjesztésben és kommunista tüntetésben vett részt.
Források[szerkesztés]
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 64. o. ISBN 963 09 0412 8
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981 149. o. ISBN 9630525003
- Bauer Oszkár. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- Válogatott írások a magyar ifjúmunkásmozgalom harcos múltjából (243. oldal, Ifjúsági Könyvkiadó, 1954.)
- Bauer Oszkár személyrekordja. Budapest Főváros Levéltára. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
További információk[szerkesztés]
- Bakó Ágnes (szerk.): A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest, 1965. 9. old.
- Jelenics József: Szemelvények Angyalföld ifjúsági mozgalmából (88. oldal, KISZ Budapest XIII. kerületi Bizottsága, Budapest, 1982., ISBN 963 00 0538 7)
- A magyar szabadságért (Bp. 1946)
