Batári Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 10., 18:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Forrás)
Batári Gyula
SzületettBatári Gyula
1931. október 20.
Budapest, Magyarország
Elhunyt2013. július 16. (81 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDr. Mérő Éva
GyermekeiBatári Gábor
Foglalkozásaművelődéstörténész
SablonWikidataSegítség

Dr. Batári Gyula (Budapest, 1931. október 20.2013. július 16.) magyar művelődéstörténész. Fia, Batári Gábor (1967-) költő.

Életpályája

Szülei: Batári Gyula (1905-1983)[1] és Zaszlavik Jusztina voltak. 1952-1956 között az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karának hallgatója volt. 1956-1965 között az Országos Műszaki Könyvtár munkatársa és osztályvezető-helyettese volt. 1965-2002 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1985-2002 között az OSZK Híradó szerkesztője, a Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetőségi tagja, az általános tudománytörténet szakosztályának titkára, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja volt.

Kutatási területe a magyarországi és az amerikai magyar sajtó története. Ezenkívül foglalkozott még művelődés-, irodalom-, könyv-, könyvtár-, reklám-, orvos- és technikatörténettel és olvasásszociológiával. Megközelítőleg 600 publikációja jelent meg.

Művei

  • Írók könyvek közt (1974)
  • Írók és könyvek. Magyar írók könyvekről és olvasásról (1978)
  • A természettudományi folyóirat-irodalom kezdetei Magyarországon 1721-1867 (1988)
  • A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867) (1994)
  • Fejezetek a külföldi magyar sajtó történetéből 1853-1920 (1999)
  • Olvass, tanulj, kutass, alkoss! (2008)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk