Baskai kőtábla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 7., 05:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
A baškai kőtábla

A baskai kőtábla (horvátul Bašćanska ploča) az egyik első jelentős horvát nyelvemlék. Az 1100 környékére datált homokkőtáblára horvát recenzálásban, glagolita irásban rögzítettek egy óegyházi szláv nyelven írt birtokadományozási szöveget.

Felfedezése

A táblát 1851-ben találták meg Krk szigetén, Baška Szent Lúcia-templomának közelében, Jurandvorban. A tábla 1934 óta a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia főépületében található Zágrábban.[1] Az országban számos másolat is található.

Jelentősége

A tábla Zvonimir horvát király birtokadományozását rögzíti a Szent Lúcia templomot felépítő bencés apátságnak.[2] A glagolita írással (az óegyházi szláv első ábécéje, amit Szent Cirill hozott létre) írt szöveg az első, ami először említi Horvátországot, illetve a horvátokat horvát nyelven.


Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2017. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
  2. Archivált másolat. [2017. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 28.)

Források