Ugrás a tartalomhoz

Barkaszentelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porrima (vitalap | szerkesztései) 2020. június 3., 19:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 link kékítés)

A barkaszentelés a katolikus egyházban egy szentelmény, virágvasárnap szertartásának része. Virágvasárnapján mise előtt pálma- és olajfa-ágakat, vagy ezek hiányában más, barkás ágakat megáldanak és körmenetben körülvisznek a templomban. Jelentősége van a múltra történelmi, a jelenre misztikus és a jövőre nézve prófétai. Történelmileg annyiban jelentős, a mennyiben Jézusnak, közvetlenül kínszenvedése előtt, Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztet. Erről már az ószövetségi próféta (Zakariás könyve 99.) is említést tesz, amikor elmondja, hogy a nép Jézust nagy örömmel fogadta, a gyermekek pedig pálmaágakkal mentek elébe és kiáltoztak: Hozsanna Dávid fiának, áldott, ki az Úr nevében jön. Misztikus jelentése az isteni malasztból származó lelki örömet, prófétailag pedig a földi élet után a mennyei Jeruzsálembe való boldog bevonulást jelenti.

Jeruzsálemben a 4. századtól az Úr Jézus virágvasárnapi bevonulását felidézve az Olajfák hegyéről megszentelt pálma- és olajfaágakkal vonultak a városba. Európában a 10. század óta a mediterrán vidéken szintén pálma- v. olajágat, északabbra a fűzfa barkás vesszejét szentelik meg.

Szentmise után a hívők a szentelt barkát hazaviszik.

Források