Az Antoine és DésiréCseh Tamás második, 1978-ban megjelent nagylemeze, szerzőtársa (dalszövegek) itt is Bereményi Géza. A lemeznek nincs olyan határozott dramaturgiai kerete, mint a Levél nővéremnek esetében, a dalok a két főhős[1] és azok történetei révén mégis szorosan összekapcsolódnak.
„
Mi sajátos életformát éltünk, és volt egy véleményünk magunkról. Ez az egész lemez, és ez az egész Antoine és Désiré mondakör annak az életformának a vázlata. Két bohócról íródott, nekünk pedig közünk volt a bohócsághoz. Nem is tűntünk társadalmi lénynek, sokkal inkább természeti lénynek, mint a bohócok. Ez a lemez bohóctréfák sorozata, s az egyik ilyen tréfa, hogy a szél fújja Antoine-t és Désirét. Ez egy nyitány, a történet, a lemez nyitánya, amiben azért ott lappang a félelem, hogy csak orra ne bukjunk.[2]
