Ugrás a tartalomhoz

Alaptőke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bazsola (vitalap | szerkesztései) 2021. február 22., 16:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Büntetőjogi kérdések)

Az alaptőke olyan erőforrás, amely általában egy szervezet, cég alapításához, működésének megindításához szükséges; a jegyzett tőke egyik formája.

Részvénytársaságnál az alaptőke a részvényesek által összeadott induló vagyon, más szóval az az összeg, amelyet az alapításkor a részvényekért fizettek (a részvények névértékének összessége).[1]

Magyarországon

Magyarországon az alaptőke a részvénytársaságoknál játszik nagy azerepet az 1840-es évektől.

Az Uj Idők lexikona 1936-ban így írt erről:

„... a részvénytársaság tiszta vagyonának az a része, amely bizonyos előre meghatározott számú és egyenlő névértékű részvények befizetése által jön létre. Az alaptőke a részvénytársaság megindulásakor annak egész tőkéjét jelenti. Az alaptőke megváltoztatása, emelése v. csökkentése csak közgyűlési határozattal történhetik. A nyereség az alaptőkéhez nem adható hozzá, a veszteség abból nem vonható le. Ezzel szemben joga van a részvénytársaságnak arra, hogy az alaptőke mellett a nyereségből tartalékalapot létesítsen e a veszteséget ebből a tartalékból fedezhesse.
A közgyűlésnek jogában áll közgyűlési határozattal az alaptőke felemelését elrendelni. A közgyűlési határozat értelmében az igazgatóság teszi meg a szükséges lépéseket az új részvények kibocsátására. Az alaptőke felemelésénél a régi részvényeseknek rendesen elővételi jogot biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a kibocsátandó új részvényeket elsősorban — s rendesen a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel — a régi részvényesek vehetik át. Néha az alaptőke-emelést arra használják, hogy általa egy más vállalatot átvegyenek s annak tulajdonosait az új részvényekkel kártalanítsák.[2]

A mai magyar Polgári Törvénykönyvben

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott darabszámú részvényből és névértékű részvényből álló alaptőkével működik. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. [3] A részvénytársaság [4] alapszabályának - az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl - tartalmaznia kell az alaptőke összegét.

Magyarországon a zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje legalább 5.000.000.-Ft, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje 20.000.000.-Ft. Az ágazati szabályok a Ptk.-hoz képest szigorúbb rendelkezéseket állapíthatnak meg: így például bank alapításához legalább 2.000.000.000.-Ft szükséges.[5]

Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni.[6]

Az alaptőke emelése

A Ptk. 3:293. §-ával összhangban, az alaptőke felemelésének négy lehetséges esete:

  • új részvények forgalomba hozatalával,
  • az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával,
  • dolgozói részvények kibocsátásával és
  • átváltoztatható kötvények részvénnyé változtatásával.[7]

Büntetőjogi kérdések

A Büntető Törvénykönyvben [8]) a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény szerepel. Az alapesetben vétség, minősített esetben bűntett – többek között – az alaptőke fedezetének elvonására is vonatkozik.

Források

Kapcsolódó szócikkek