Akrofónia

Az akrofónia a szóírás jeleinek alkalmazása azok kezdőhangjainak hangértékében. Az akrofónia útján jutott el az ember az egyes hangokat jelölő betűíráshoz.

A fonematikus írás hangjelölő betűi kezdetben olyan tárgyakat ábrázoltak, amelyeknek a neve az adott hangzóval kezdődött. A főniciai és a héber ábécében az első néhány betű neve: alef (bika), bet (ház) gimel (teve), dalet (ajtó) stb. Ezeket az elnevezéseket a görögök a betűkkel együtt vették át a főníciaiaktól, noha a nyelvükben az alfa, béta, gamma, delta stb. szavaknak nincs más értelme, mint e betűk megnevezése.

Az akrofónia régebben a kezdőket segítette az írás-olvasás tanulásában, manapság használatos módja (a betűzés) hasznos az elhallások kikerülésében: A, mint Aladár; B, mint Béla; C, mint Cecília stb.

Források

• Számítástechnikai lexikon - Az alapok; Kossuth Könyvkiadó, 1996; ISBN 963 09 3871 5
• Absztrakt szöveg: az elektronikus szövegek alapjai