A hulladékok szelektálása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hulladékok szelektálása a szelektív hulladékgyűjtés alapfeltétele.

Története szinte egyidős az emberiséggel, annak növekvő energiaigényével és pazarlásával. Az ókori vizeletgyűjtés a bőrcserzéshez, a középkori koldusok rongygyűjtése, az újkori guberálók a szervezetlen, spontán szelektálást testesítették meg. Napjainkra az emberiség eljutott arra a szintre, hogy már nem tud mit kezdeni a saját hulladékával, lásd Nápoly [1].

A szelektív hulladékgyűjtés okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újrahasznosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobb hulladék a "nem keletkező hulladék", a hulladékhegyek csökkentése mindannyiunk feladata és felelőssége, amit csak közös erőfeszítéssel tudunk elérni. A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése, működtetése az önkormányzatok kötelessége, a lakosságnak pedig az, hogy ezen szolgáltatásokat igénybe vegye, melyért a hulladék mennyiségével arányos hulladékkezelési díjat fizet.

A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetősége a szelektív hulladékgyűjtés, mely többek között a számunkra már feleslegessé, használhatatlanná vált hulladékoktól segít bennünket környezetbarát módon megválni.

Ma még hazánkban nagy mennyiségű hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb helyen lennének a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, mert így biztosított a hasznosításuk.

A veszélyes anyagok elkülönítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók keretében, melynek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást.

A leggyakoribb, háztartásokban is fellelhető veszélyes hulladékok, melyeknek már speciális gyűjtése sok helyen megoldott: elem és lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszer, a festék, sütőzsiradék, akkumulátor.

Energiatermelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fosszilis energiahordozók fokozatos kimerülése és az évente keletkező egyre több hulladék adja a megoldást a két probléma együttes megoldására. Az éghető hulladékokat kell használni energiatermelésre /szemétégető művek/, ez azonban környezetvédelmi gondokat okozhat és a lakosság sok helyütt nem látja ezeket szívesen.

A szelektív hulladékgyűjtés lényege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hulladékok szelektálása azt jelenti, hogy a keletkező papír, fém, üveg és műanyag hulladékot különválogatva gyűjtjük. Ez több féle módon lehetséges: Gyűjthetjük 4 kukába szelektálva, vagy egy kukába az összeset, - külön a nem újrahasznosíthatóktól - ha egy utcai szelektív gyűjtőszigetnél ezt később szelektáljuk. A lényeg az, hogy a különböző újrahasznosítható hulladékok semmiképp ne kerüljenek a vegyes kukába, később a "szeméttelepre" (pontos kifejezéssel: a hulladéklerakóba) a nem újrahasznosíthatókkal együtt, hanem a szelektív hulladékgyűjtőbe helyezzük el. Ez azért fontos, mert a legtöbb hulladék - különválogatva - anyagában újrahasznosítható, vegyesen viszont csak növeli a szeméthegyet.

  • A papír

A feldolgozás legfontosabb feltétele, hogy a papír ne legyen szennyezett, zsíros. Figyelni kell arra is, hogy nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe például műanyag, vagyis: füzetborító, műanyag mappa, nejlon fólia ;műanyag kötözőzsinór; ragasztószalag (például dobozok lezárásához használt). Éppen ezért az összegyűjtött anyagot egy papírzacskóba rakjuk.

  • Az üveg

Sok helyen még egybe gyűjtik az összes üvegfélét, de akad olyan település is ahol az üveget két nagy csoportba válogatják:

Fehér üveg: A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üveg - konzerves, parfümös stb. - tartozik ide. Tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet ne dobjuk ide! Színes üveg: Színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveget. Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt. Az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!

  • A fémek

A fémek talán a legkevésbé érzékenyek a különféle szennyeződésekre. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez. Ez az edény a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.) és a háztartási kis fémhulladékok (például evőeszközök stb.) gyűjtésére szolgál.

A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva szabad beledobni!

  • A műanyag

Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.

Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-t, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (például nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott!

A válogatás formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szelektív hulladékgyűjtő sziget: a lényege, hogy a lakosok dobhatják bele külön gyűjtőedényekbe a település egy-egy pontján elhelyezett konténerekbe, szétválogatva a hulladékot.[2]
  • Szelektív hulladékgyűjtő udvar: A város egy pontján elhelyezett nagyobb épületegyüttes, ahol a lakosok elhelyezhetik a hulladékot[3]
  • Szelektív hulladékszállítás: A hulladékot elszállító cég gondoskodik külön edényről vagy zacskóról az újrahasznosítható hulladék számára és el is szállítja azt.Pl.:"Zöld hulladékgyűjtés"[4]

Források, kapcsolódó weblapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]