Ugrás a tartalomhoz

5D-s adattárolás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Cvbncv (vitalap | szerkesztései) 2018. május 25., 14:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (törlendő sablon ki)

Az 5D-s adattárolás a digitális adatok újszerű, az ultragyors lézerírásra alapozott egyedülálló technológiával létrehozott rögzítési eljárása.[1] Stabil technológiának tekinthetjük, hiszen akár 1000 °C-t is képes elviselni, élettartama szobahőmérsékleten korlátlannak tekinthető. 190 °C-on élettartama 13,8 milliárd év.[2]

Története

A southamptoni egyetem optoelektronikai kutatórészlege évek óta a digitális adatrögzítés forradalmasításán dolgozik. Egy olyan adattárolót kívántak létrehozni, amely akár évmilliárdokon keresztül is képes megőrizni a rajta lévő adatokat. A digitális adathordozó ötdimenziós, nanoszerkezetű üveg felhasználásával készült.[3]

Az első kutatási eredmények 2013-ban láttak napvilágot, amikor egy szöveges dokumentum 300 kilobájtos másolatát rögzítették 5D-s technológiával.[4] 2016-ra sikerült elérni, hogy 360 terabájtnyi adatot tudnak rögzíteni a lemezkére.[5]

Leírása

Az 5D-s adattároló egy olyan új optikai tároló, ahol az információt 3 rétegben a tároló belsejében lévő nanorácsok tárolják. A rácsok fizikai paraméterei, mint szélesség, hosszúság, magasság, valamint a fény visszaverődésének mértéke és ereje határozzák meg az adatmennyiséget. Ez az eddig legjobbnak minősített Blu-ray disc kapacitásánál hatszor több.

Hasznosítása

Archívumok, levéltárak, könyvtárak, múzeumok hatalmas adatállományának tárolására kiválóan alkalmas.

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek