2020-as új-zélandi általános választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Adam78 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 18., 00:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A 2020-as új-zélandi általános választásokat 2020. október 17-én, szombaton tartották meg.[1] A választások tétje az 53. új-zélandi parlament összetétele volt. Az előző parlamentet 2017. szeptember 23-án választották meg, és 2020. szeptember 6-án oszlatták fel.[2] A július 22. óta Judith Collins vezette ellenzéki Új-zélandi Nemzeti Pártot földrengésszerű győzelemmel megelőzte az Új-zélandi Munkáspárt, melyet a hivatalban lévő miniszterelnök, Jacinda Ardern vezetett.[3] Ez volt az első alkalom, hogy a vegyes arányos képviseleti rendszer idejében egy párt abszolút többséget tudott szerezni, és ez volt a legnagyobb arányú győzelem Új-Zéland történetében.[4]

Mivel Aucklandben covid19-es beteget találtak augusztusban, ezért elhalasztották a szavazást, melynek a végén a szavazók a Képviselőház 120 tagját választottak meg a vegyes-arányos képviseleti rendszerben, mely arányos képviseletet biztosít. A képviselők közül 72-t választókerületekből küldenek a szavazók a parlamentbe, míg 48 helyet zárt pártlistákról osztanak szét. 2020. október 16-ig a 3,77 millió választójogosult ember közül mintegy 3,48 millió fő (92,5%) iratkozott fel.[5] A korai szavazás már október 3-án megnyílt, és mintegy 1,98 millió ember már a választások napja előtt leadta a szavazatát.[6]

A választásokkal egy időben két népszavazást is tartottak, egyet a vadkender egyéni fogyasztásáról és annak szabályozásáról, egy másikat pedig az eutanáziáról.[7][8]

Az év során korábban megtartott közvélemény-kutatások egyik párt számára sem mutattak jelentős előnyt.[9][10] Azonban a koronavírus új-zélandi február 28-i megjelenése és annak igen elismert, Jacinda Ardern vezette munkáspárti kormány által történt kezelése oda vezetett, hogy a szavazatok igen nagy részét sikerült megszerezniük. A Munkáspárt eddig példa nélküli előnyt mutatott a választások előtt. Az előzetes eredmények alapján a Zöldek külső támogatásával[11] vagy egyedül is alakíthat kormányt a párt.[12] A Munkáspárt kimagasló támogatottságát tovább erősítette az, hogy a választási kampány legfontosabb témája a Covid19 kezelése volt,[13][14] a Nemzeti Párt vezetése pedig kevesebb mint három hónap alatt háromszor változott, (először konzervatívról[15] mérsékeltre,[16] majd ismét konzervatívra[17]), ami hozzájárulhatott a szerény választási eredményhez, mivel a választók véleménye megosztott lett.[18] Sokan úgy érzik, a Munkáspárt sok szavazatot tudott elcsípni Új-Zéland középre húzó népesség összetétele miatt, főleg azoktól, akik korábban, John Key idejében a nemzetiekre szavaztak, és emögött leginkább Jacinda Ardern személyes imázsa húzódik meg.[19]

A „Covid-választás”[20] oda vezetett, hogy több kék szavazókerület is – ahol igen nagy különbséggel szoktak nyerni a nemzetiek – hátat fordított a régi pártjának. Erre volt példa Wairarapa[21] és Rangitata. Az utóbbi helyen most először nyert a Munkáspárt.[22] Auckland kivételével az összes nagyobb város a Munkáspártot küldte a parlamentbe. A Nemzetiek közül többen is elvesztették a széküket, így például a helyettes vezető Gerry Brownlee, aki Ilam eddigi egyetlen képviselője Felívelő pályát futott be Chris Bishop is,[23] aki 2017-ben elvesztette Hutt South-t, és ott akkor a nemzetiek nyertek. Szintén meglepetés volt a ház apjának nevezett Nick Smith, Nelson képviselőjének a kiesése is, aki 1990. óta tagja a parlamentnek. Ez volt a Nemzetiek legrosszabb választási eredménye 2002. óta.

A többi pártot nézve a zöldek a Munkáspárt középre tolódásának köszönhetően további 10 helyet szereztek meg. Sokkal jobban jártak a listás szavazáson mint az egyéni képviselői helyekért folytatott harcban. Ha taktikailag szavaztak volna, nem oszlott volna annyifelé a nemzetiekre leadható szavazatok mennyisége.[24] Meglepetésre a nemzetközi kedvenc, zöld színekben induló Chlöe Swarbrick képviselő megnyerte Auckland központi részét, a nemzetiek Nikki Kaye-e ellen, illetve azzal a munkáspárti Helen White-tal szemben, akit csak 492 szavazattal előzött meg. [25] A Nemzeti Párt botorkálása, a szavazatok megoszlása a mérsékelt és a konzervatív irányok között azt jelentette, hogy a jobboldali ACT párt 10 helyet megszerzett, melyek közül kilencet pártlistán húzott be, egyet pedig Epsomben szerzett meg. Winston Peters és a hozzá kapcsolódó Új-Zéland Először eddigi egyik legrosszabb eredményét hozta össze, így csökkent annak az esélye, hogy ismét „királycsinálók” lehessenek, és ismét ők írják a politika történelmét.[26] Ezzel ellentétben a volt munkáspárti John Tamihere lett a Māori Párt egyik vezetője. Mivel a maorik leginkább a Munkáspártra szavaztak, ezért olyan ellentmondásos üzenetekkel, melyek szerint a Nemzetieket támogatják, Tamihere bejelentette, hogy semmiképp sem szöveteznének a kormányra jutáshoz a Nemzetiekkel.[27] Így egy képviselői helyet szereztek, megszerezték Waiariki körzetét az addigi munkáspárti from Tamati Coffeytől.[28] A maorik többi helyét a munkáspártiak vitték el.

Jegyzetek

  1. ↑ Deguara, Brittney. „Live: Jacinda Ardern delays election to October 17 amid coronavirus outbreak”, Stuff, 2020. augusztus 17.. [2020. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.) 
  2. ↑ Election 2020: Parliament dissolves, setting stage for election campaign (angol nyelven). Stuff , 2020. szeptember 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
  3. ↑ Roy, Eleanor Ainge. „Jacinda Ardern hails 'very strong mandate' after New Zealand election landslide”, The Guardian, 2020. október 17. (Hozzáférés: 2020. október 17.) (brit angol nyelvű) 
  4. ↑ „New Zealand election: Jacinda Ardern's Labour Party scores landslide win”, BBC News, 2020. október 17. (Hozzáférés: 2020. október 17.) (brit angol nyelvű) 
  5. ↑ Enrolment by general electorate – all. Elections.nz . Electoral Commission. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)
  6. ↑ Election 2020: Advance voting - half of New Zealand went to polls early (en-NZ nyelven). NZ Herald . (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  7. ↑ „Euthanasia bill to go to referendum after knife-edge vote in Parliament”, NZ Herald, 2019. október 23.. [2019. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. október 26.) 
  8. ↑ Cooke, Henry: MPs vote in favour of End of Life Choice Bill at final reading, 2019. november 13. [2019. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  9. ↑ PM Jacinda Ardern ascendant as Labour support (56.5%) is now more than double National (26.5%) three months from NZ Election (angol nyelven). Roy Morgan . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  10. ↑ NZ Colmar Brunton Poll, Thursday February 13, 2020. Colmar Brunton Poll 1 News , 2020. február 13.
  11. ↑ „October 15 poll: Labour maintains strong lead over National, Greens climb”, TVNZ (Hozzáférés: 2020. október 17.) (en-NZ nyelvű) 
  12. ↑ TV3 Poll Results | Reid Research | Independent Field Market Research. web.archive.org , 2019. március 9. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  13. ↑ New Zealand’s Election Offers a Glimpse of a Calmer Democracy in the Time of COVID-19. Time . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  14. ↑ Massola, James: COVID dominates New Zealand election, though the country is virus-free (angol nyelven). The Sydney Morning Herald , 2020. október 16. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  15. ↑ Todd Muller 'not interested in opposition for opposition’s sake' (angol nyelven). Stuff , 2020. május 22. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  16. ↑ Chris Trotter argues Todd Muller's backers have rejected the radical conservatism of the evangelical Christian Right and reaffirmed the moderate conservative values out of which their National Party was born. interest.co.nz , 2020. május 25. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  17. ↑ Curtin, Jennifer: NZ election 2020: as the ultimate political survivor, Judith Collins prepares for her ultimate test (angol nyelven). The Conversation . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  18. ↑ Weakness in National's third line of defence has spread to the front line - will it be able to regain credibility to critique the Government's Covid-19 response?. interest.co.nz , 2020. július 10. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  19. ↑ Election 2020: Labour launches an extremely centrist campaign (angol nyelven). Stuff , 2020. augusztus 8. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  20. ↑ Ardern set to win in New Zealand's 'COVID election' (angol nyelven). Japan Today . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  21. ↑ https://twitter.com/1newsnz/status/1317415543192788992 (angol nyelven). Twitter . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  22. ↑ Rangitata: Electoral Profile - New Zealand Parliament (angol nyelven). www.parliament.nz . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  23. ↑ Election results 2020: The key election seats - latest updates on the electorates that might change hands (en-NZ nyelven). NZ Herald . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  24. ↑ What happens in a general election?. Elections.nz . Electoral Commission. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
  25. ↑ Media release: 2017 General Election writ returned. Parliament.nz . New Zealand Parliament, 2017. október 12. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
  26. ↑ Charlotte, Graham-McClay: Kingmaker no more: Winston Peters consigned to NZ political history, 2020. október 17.
  27. ↑ 'Maybe if we had another week I'd be emphatically positive and confident' - Māori Party co-leader John Tamihere (en-NZ nyelven). RNZ , 2020. október 15. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  28. ↑ „When will the New Zealand 2020 election be held?”, The Spinoff, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020-as_új-zélandi_általános_választások&oldid=23788967”