Ligeti szőlő
A ligeti szőlő[1] Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázuson terem.[2][2]
Magyarországon őshonos, a bortermő szőlő őse. Ritka faj, az Észak-Amerikából behurcolt szőlőfajok elnyomják. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Hosszú, kapaszkodó hajtásaival magasra felkúszik a fákon, cserjéken. A kapaszkodást kacsok vagy tapadókorongok segítik elő. A ligeti szőlőnek háromkaréjú, fűrészes szélű, hosszú nyelvű levelei vannak, amelyek átellenes állásúak. Sárgás vagy fehér virágai vannak, laza[3] szerkezetű fürtjei általában szeptemberben-októberben érnek.[1] Bogyója jelentéktelen, kis méretű, gömbölyded, 6–8 mm átmérőjű, ibolyáskék színű, savanyú, lészegény, sok savat és kevés cukrot tartalmaz. Táp- és élvezeti értéke alacsony.[2] Magyarországon az 1800-as évek végén jelent meg a filoxéra, vagyis szőlőgyökér-tetű. A betegségnek az ültetvények nagy része áldozatául esett. Pótlásukra Észak-Amerikából hoztak be szőlőfajokat, melyek ugyan jobban ellenálltak a betegségnek, viszont kiszorították az olyan őshonos fajokat, mint a ligeti szőlő.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c LIGETI SZŐLŐ :: Tisza-tó élővilága. www.tiszatoelovilaga.hu. (Hozzáférés: 2023. december 2.)
- ↑ a b c Ligeti szőlő - Gyümölcspédia (magyar nyelven). gyumolcspedia.hu. (Hozzáférés: 2023. december 2.)
- ↑ LIGETI SZŐLŐ :: Tisza-tó élővilága. www.tiszatoelovilaga.hu. (Hozzáférés: 2023. december 1.)