Vita:Orsós Ferenc (patológus)

A szócikk, miközben hivatkozza Vizy E. Szilveszter tanulmányát (http://real-j.mtak.hu/150/1/MATUD_1994.pdf), azzal teljesen ellentétes következtetésekre jut. Orsós kizárása nem volt jogszerűtlen, az MTA egy alapszabály-módosítással ezt 1945. július 20-án lehetővé tette, de korábban is volt már példa MTA-tagok kizárására a gyakorlatban, csak nem volt szabályozva a kérdés (ld. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/04_KoiGy.pdf). A "Magyar Tudományos Akadémia tagjainak egy szűk köre" az valójában az MTA "összes ülése" (az akkori akadémiai közgyűlés) volt, a kizárásra pedig a Matematikai és Természettudományi Osztály tett javaslatot. A kizárás pedig _nem_ a katyni szakvélemény miatt történt. Orsós felsőházi tagként elmondott beszédével jelentős szerepet játszott a zsidó-nem zsidó vegyesházasságok betiltásáról szóló törvény vitájában, ahol a kor mércéjével is áltudományosnak számító rasszista érvekkel operált, ehhez használva fel orvosprofesszori tekintélyét. Vizy is elemzi az esetet, de maga a teljes felszólalás is elolvasható a Hungaricanán az országgyűlési naplókban. Orsós a "keresztény-nemzeti" elkötelezettségű MONE orvosi tömörülés elnöke is volt. "A MONE a kamarából szerzett iratok alapján 1941-ben összeállította a zsidó orvosok jegyzékét, azt átadta a Honvédelmi Minisztériumnak, szorgalmazva a rajta szereplő orvosok munkaszolgálatra történő behívását. A német megszállás nyomán Csik László, az orvosi kamara akkori elnöke és Orsós Ferenc kérvénnyel fordult a belügyminisztériumhoz, sürgetve a hatóságokat, hogy az addig megkímélt, polgári munkaszolgálatban alkalmazott zsidó orvosokat mielőbb deportálják. Ennek az akciónak a háború után végzett becslések szerint mintegy 2500-an estek áldozatul, az ország zsidó orvosainak több mint a fele." https://mok.hu/a-kamararol/tortenetunk Ez is hiányzik a szócikkből, így érthetetlen, hogy mire vonatkozik az akadémiai kizárás indoklásában, hogy "mint a MONE elnöke végzetes szerepet játszott a magyar orvostársadalom egy részének a kipusztításában". Ezek vezettek Orsós akadémiai tagságtól való megfosztásához, a Katyn-ügy a népbírósági perébe került be vádpontként (valóban szovjet nyomásra). Nem akartam összedíbolni a cikket, de valaki hozzáértőnek (magamat nem tartom annak) érdemes lenne átdolgoznia. Tudom, hogy egy lexikonszócikk nem vádirat kell hogy legyen, de jelen formájában azt sugallja, hogy Orsós valamiféle szovjet nyomásra ártatlanul meghurcolt tudósember volt, ez viszont nem igaz.