Vita:Erkölcs
Új téma nyitásaAz erkölcsről. A gondolkodó-társalgó ember ősidők óta legfontosabb, szorosan egymáshoz kapcsolt szellemi-akusztikai „terméktömege” a környező külső-belső világ operatív megjelenítését és „kezelését” szolgáló: fogalom és szó (továbbá az archiválást szolgáló írás). Napjaink szóáradatának egyik legsűrűbben hallott és használt főnevei, melléknevei, szókapcsolatai az „erkölcs” szótőhöz tapadnak. A fogalomról sokan és sokat írtak. Nem kívánok, nem is tudnék velük versenyezni, de azért elmondanám, én hogyan látom e fogalom-termék mai magyar helyzetét.
• Egyszerűen szólva, az erkölcs: • egy zárt közösség javát és fennmaradását szolgáló • emberi tapasztalatok összességének, • gyakorlati használatra és átörökítésre szánt készlete.
• Kicsit bonyolultabban, az erkölcs: • egy viszonylag zárt közösség tagjai által, pályájuk során (múltban, jelenben), • a közösség külső és belső környezet egyensúlyát, és növekedését, fennmaradását előnyösen befolyásoló, • valóságosan megélt, kiemelkedően fontos események során szerzett tapasztalatok lényegének • informatív megfogalmazása, továbbadása, „átörökítése”, • a közösség tagjai várható jövőbeli életében felmerülő döntések, magatartások, cselevések orientálása céljából, végül • e tapasztalat-tételek összessége, készlete.
Nyilván mind két megfogalmazás korszerűsége, helyessége, közösségi normaként szolgáló elfogadása nagyon erősen függ az abban szereplő további, fontosabb „fogalom termékek” fentihez hasonló helyzetétől (lásd: néhány kritikus fogalom kurzív formában), és persze a befogadó közösség tagjaitól.
Abszolút fogalom-definició nem létezik. Szavakat kőbe, agyba belevéshetünk, de a mögöttes fogalmak tényleges tartalmai az aktuális közösségek és korok élő, helyesen gondolkodó tagjainak adekvát alkotásai lesznek. (vagy, alkalmasint, szűk körű, önző érdekek szerint, tudatosan eltorzított, hamisított termékek.)
Korunk, a jelen évszázad fordulója táján újabb mérföldkőhöz érkezett. Az eddigi erkölcsök egymással versengő hatalmi-vallási közösségek (család, csoport, horda, törzs, városállam, nemzet, ország, szövetség, unió, vallási közösség, stb.) belső normáiként érvényesültek. A közösség tagja: az „egyed” nem rendelkezhet „saját erkölccsel”, hacsak nem diktátor, paranoiás, gyengeelméjű, stb. A különálló erkölcs-halmazok tartalmaznak ugyan közös tételeket is, pl. „Ne ölj!”, de ezek a közös normák is véget érnek, még napjainkban is, a közösségek határain (lásd pl. az amerikai elnök kínzást szabályozó minapi rendeletét, vagy a ”célzott likvidáció” találmányát és ennek bevezetését fontolgató „demokratikus” államok töprengéseit.) (2007. 07. 31.)