Vajas macska paradoxon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A kísérlet rajzos illusztrálása

A vajas macska paradoxon egy gyakori vicc, amely a következő állításokból indul ki:

  • A macska mindig a talpára esik.
  • A vajas kenyér mindig a vajas felére esik.

A paradoxon akkor merül fel, ha valaki elgondolja, mi történhet, ha valaki egy vajas kenyeret a vajas felével felfelé egy macska hátára rögzít, majd magasból ledobja a macskát. A paradoxont John Frazee kingstoni művész küldte be az OMNI magazin paradoxonokról szóló versenyére 1993-ban, és megnyerte vele a versenyt.[1]

Gondolatkísérletek[szerkesztés]

Egyes emberek szerint a kísérlet antigravitációs hatást váltana ki. A macska, miközben esik lefelé, lelassít, majd forogni kezd, végül a földtől nem messze lebegve gyors sebességgel forogni kezd, mert a macska talpa és a kenyér vajas fele is igyekszik lent landolni.[2] 2003 júniusában Kimberly Miner díjat nyert Örökmozgó című filmjével, melyet egy gimnazista barátja írása alapján készített.[3] Az írás a macska és vajas kenyér paradoxonát elemezte.[4][5]

Humoristák[szerkesztés]

A paradoxon a tudománnyal foglalkozó humoristák képzeletét is megragadta. Az elmélet tesztelése a Jack B. Quick képregépnysorozat egy részének az alapötletét adja. Ebben a címszereplő kísérletet végez, melynek eredménye, hogy a macska a föld felett lebeg, a farka a propeller. A Bunny netes képregény is foglalkozik vele, örökmozgót próbál építeni az ötlet segítségével.[6] A Science Askewban Donald E. Simanek kommentet fűz a jelenséghez.[7]

A brit QI játékban olyan ötleteket is felvetettek, hogy vajon működik-e vaj helyett margarinnal is, illetve akkor is, ha a kenyéren nem vaj van, de a macska annak hiszi és így placebóhatást vált ki belőle.[8]

A RadioLab tudományos podcast egy epizódjában is szerepel.[9] Ez lett az alapja egy humoros magyarázó animációnak,[10] melyet a Barq animációkészítő cég rakott össze.[11]

A Flying Horse brazil energiaital reklámjában is szerepel az ötlet, állandó energiát hoz létre.[12]

A valóságban[szerkesztés]

A valóságban a macska képes a levegőben jobbra fordulni, ha hanyatt esne. A reflex segíti őket, hogy ha megfelelő magasságból (30 cm fölött) esnek le, a talpukra essenek.[13] A kenyérnek természetesen nincs meg ugyanez a képessége. Tipikusan azért esik a vajas felére, mert egy átlagos asztal magasságából és a kenyér átlagos forgási sebességéből következtetve egy vajas felével felfelé esésnek indult kenyér az esetek 81%-ában a vajas felével lefelé landol a földön.[14]

Források[szerkesztés]

  1. Morris, Scot (1993. július 18.). „I have a theory...15 (9), 96. o.  
  2. UoWaikato newsletter (PDF). (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  3. Archivált másolat. [2015. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
  4. PG Klein. University of Leeds. Perpetual Motion.
  5. Oscar Nominated Animated Shorts 2003. Scifidimensions.com. [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  6. Feline cunning and sods law. Bunny.frozenreality.co.uk. [2012. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  7. Science askew: a light-hearted look at the scientific world. CRC Press, 201. o. (2002). ISBN 978-0-7503-0714-7. Hozzáférés ideje: 2010. június 30. 
  8. Hypothetical”. QI. BBC. BBC One, London. 2010. november 5. 8. epizód, H. sorozat
  9. The RadioLab podcast. Itunes.apple.com. (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  10. The Cat and Jelly Toast Experiment aka the Buttered Cat Paradox explainer. Youtube.com, 2012. április 25. (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  11. www.barqvideo.com
  12. https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Z8yW5cyXXRc
  13. Huy D. Nguyen: How does a Cat always land on its feet?. Georgia Institute of Technology, School of Medical Engineering. [2001. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 15.)
  14. Nick McDermott. „Why your toast falls butter side down”, Daily Mail, 2013. szeptember 3. 

További információk[szerkesztés]