Szlúp
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szlúp | |
A szlup vitorlázat sematikus rajza (gaffos nagyvitorlával) | |
Hajótípus |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlúp témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A szlup, illetve sloop egy vitorlázattípus. A szlup vitorlázatú hajónak egyetlen árbóca van, ezen hátul egy nagyvitorlát, elöl pedig egyetlen orrvitorlát visel, hosszanti elrendezésben. Gaffos nagyvitorla esetén csúcsvitorla egészítheti ki. Ma ez a legelterjedtebb vitorlázat.
Tulajdonságai
[szerkesztés]- Előnyök
- Könnyen manőverezhető
- Hatékony, tehát nagy sebességet biztosít
- Jól kreuzol, azaz kis szögben és gyorsan képes a szél felé haladni
- Hátrányok
- Gyenge az iránystabilitása
- A nagyméretű, egybefüggő vitorlafalületek kurtítása nehézkes
Más jelentések
[szerkesztés]A szlup mint hadihajó-kategória
[szerkesztés]A hajózás történelme során számos hajótípust jelöltek ezzel a szóval. Legismertebb közülük a 18. században és a 19. század elején alkalmazott három árbócos kisméretű vitorlás hadihajó. Ez a korvetthez hasonló felépítésű, egyetlen, három árbóccal ellátott fedélzetén mintegy 10–18 ágyút hordozott, hossza 15–20 m. Árbócai négyemeletnyi keresztvitorlával voltak felszerelve, a hátsó árbóc csonka vitorlát, az orrárbóc pedig két vakvitorlát hordozott.
Gépi meghajtású szlup
[szerkesztés]A gépi meghajtású hadihajók korszakának kezdete után az 1500 t vízkiszorítás alatti hadihajók tartoztak ebbe a kategóriába. A szlup kifejezést a hadihajók megnevezésére általában csak az angol hajóknál alkalmazták, máshol ágyúnaszádnak nevezték a hasonló hajókat. Ma már nincs ilyen kategória.