Szerkesztő:Wikibella/teszt
A smink összefoglaló neve azon kozmetikai technikáknak, amelyek színezéssel, lemosható festékekkel érik el a bőr – leginkább az arc - szépítését, a bőrhibák elfedését, az arc előnyös tulajdonságainak kiemelését. A szó germán eredetű, a XV. Sz.-ban már használták, akkor a smicke a "pépes, kenőcs" jelentést hordozta, majd a smEgma – természetes tisztító- és ápolószer - és a smeicheln – hízeleg – szavak egymásra hatásából alakult ki a mai jelentéstartalom, amit a magyar nyelv is átvett; angol megfelelője a make-up is meghonosodott. Szinonímája a camouflage francia szó ( ejtsd: kamuflázs), eredeti jelentése álcázás, a sminkelés világában használatos szakkifejezésként pedig erős fedést jelent.
A smink története[szerkesztés]
A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakaszában jelentkezett. Idõszámításunk elõtt Menes fáraó sírjában a sok ékszer mellett szempillafestékre, rúzsra, fésűkre, egyéb szépítőszerekre- és eszközökre leletek a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek szintén ilyen kozmetikumokat használtak.
Magas színvonalú testápolásról árulkodnak a Mezopotámiában, Perzsiában, és az Arab-öbölben talált leletek. Babilonban a nők a mellüket is "sminkelték". Kleopátra az ókorban szemét felül kékkel alul zölddel kontúrozta, száját pirosra festette. Szemöldökét vastagon szénnel feketítette. A dekoratív kozmetika, mint képzőművészeti ág is az Ókorban fejlődött ki. A görögök legendás testkultúrája jóval később alakult ki – tőlük ered a kozmetika (kozmetikosz) szó is, de őrizték az egyiptomi hatást: a nők alapozót használtak, hogy világosabbá varázsolják arcuk bőrét, ezt a görög-római kultúrában a nők fehér krétaporral váltották ki. Nem sminkelték magukat, de a sápadtság divatját a középkori nemesség hölgyei is követték, akkor ugyanis a barna, napsütötte bőr az alsóbb társadalmi osztályok, a parasztok ismertetőjegyének számított. Egész a XIX. századig megvetették az arcfestést, úgy gondolták, hogy csak a prostituáltak festik magukat. Az 1800-as évek halvány, lehelletnyi rózsaszín arcpír divatja után a XX. század izgalmas időszaka következik, hiszen a nők előtérbe kerülésével, a mozi hódításával a smink is elindult diadalútján.
Színes huszadik század[szerkesztés]
Az 1920-as években a néma filmek korában a gyenge képminőség miatt a színészek erős sminket használtak. Világos alapozót használtak, szemüket erős, sötét színekkel leginkább feketével és vastag kontúrral emelték ki. A száj sötét és picire festett.
1920 -1930 között a természetesség még nagyobb szerepet kap, divatba jön a szinte fiús alkat, amelyeket a magazinok népszerűsítenek. Elisabeth Arden kifejleszti a tápláló arckrémeket, tonikot és arclemosókat. Helena Rubenstein napvédő krémet fejleszt ki. Ez jól jött amikor Coco Chanel divatba hozta a napbarnított bőrt. 1930-as évektől kezdték a nők az arcuk színével megegyező alapozót használni. A szemöldököt sok esetben leborotválták, helyette tussal húzták meg a vonalát. A szemhéjra világos, testszínű szemszínt használtak, sötét mélyítő vonallal, és vastag tusvonalat húztak. A száj formája túlkerekített és erős színű. Újra hangsúlyt kap a rúzs és a körömlakk. A körmöket vérvörösre festették és nagyon hosszúra növesztették. Az arcra is rúzs került pirosítónak. Már műpillát is használnak. Max Factor megtervezte az első olyan alapozót ami nem bántja a bőrt. Ez a Pancake.
1940 körül ismét visszafogták a smink élénkségét. A filmsztárok másolása került előtérben a haj és sminkdivat terén is. Még mindig hódított a mélyítő vonalas smink. A száj piros. Az arcot enyhén pirosítják. Mivel nincs még harisnya, a nők a lábaikat teával, cikóniával vagy zöld dióval festették. A harisnya vonalát ceruzával húzták meg.
Az 50-es években nagy hatást gyakorol a smink, hajviselet és öltözék stílusára a "sem őrület", amely Max Factort is arra késztette, hogy olyan kozmetikumokat készítsen, amely ezt a csillogást emberközelivé teszi. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy a bőrt simává és hibátlanná varázsolják.
1960-tól a szemek pasztell színűek a száj viszont hangsúlyos, sötét színben pompázik. A magazinok "oktatták" a színek használatát és a sminkfogásokat. A szemekre nagy hangsúlyt fektettek, és a Kleopátra című film megjelenésével egy időben divattá vált a szemhéjra tussal húzott fekete vonal.
A ’70-es években a lázadók mindent megengedtek maguknak, sminkjük egyre feltűnőbb lett. A pánkok fehér alapozót használtak arcukra, fekete és bordó festékkel színezték arcukat. Ezzel párhuzamosan futott és a ’80-as évekre teljesedett ki a disco korszak, amelyben rikító színű (UV árnyalatok) és cs illogó festékeket használtak. A szem és a száj festése egyaránt feltűnő, divat a minél barnább bőr.
A 90-es években nagy kampány indult a bőrápolásért. Egyre több cég gyárt bőrápolásra fókuszáló termékeket, amelyek mindenki számára elérhetőek. Beindul az internetes eladás is. Max Factor előrukkol a "csókálló" rúzzsal, amely akár 8 órán át a szájon marad. Megjelennek az arclemosók, amelyek bőrkímélők, de hatékonyan tisztítják a bőrt. A szappan kimegy divatból és helyette a tusfürdők, habfürdők jönnek divatba, a folyékony szappanok, krémes lemosók és bőrtisztítók. Divatba jön a láthatatlan smink. A nők elkezdték magukat az alkalomhoz, ruhához illően sminkelni. A szájfényt kontúr nélkül is használják. Figyelembe vették az arc adottságait és kezdték nem csak a divatot követni, de azt is figyelni hogy az arc formájához mi illik a leginkább.
Sminktípusok[szerkesztés]
Alkalmi smink[szerkesztés]
Az alkalmi smink abban különbözik a hétköznapitól, hogy hangsúlyosabb, kevésbé visszafogott. A hétköznapi smink vagy a szemet, vagy a szájat hangsúlyozza, ám az alkalmi festésnél mindkettő hangsúlyt kap. Alkalomtól függően lehet elegáns vagy party smink, ezeknél már erősebb színek, strasszok, csillámporokat is alkalmaznak. Külön műfaj az esküvői smink, amely egy felerősített és tartósított alkalmi smink, hiszen a fotókon, videókon is jól kell mutatnia a menyasszonynak. A könny-, izzadás-, és időjárásálló smink tartóssága alapvető követelmény, ennek érdekében több anyagot tesznek fel az arcra, másrészt sminkfixálót is használnak. Ugyanez az elv a divat- és reklámfotózás esetén, ahol a cél a minél tökéletesebb, kreatívabb, fotóképesebb smink elkészítése. Az alkalmi, esküvői sminket sminkesek, kozmetikusok készítik, míg a divatfotózáskor profi sminkesek, sminkmesterek működnek közre.
Színpadi smink[szerkesztés]
Az arc festése régebben csupán a figyelemfelkeltés eszköze volt. A színházban azért alkalmazták, hogy a nézők a hátsó sorokból is jól lássák a színészek arcát. Előszeretettel alkalmazták a japán, kínai, görög színházakban, így tudták élethűbben megjeleníteni az eljátszott személy egyéniségét; az "alakok" látványosabbá váltak. Nagy hangsúlyt kapott a szem és a száj. A görögök színjátszási hagyományaihoz képest sokat finomodtak a szokások, hisz az antik színészek óriási mimika-maszkokat ragasztottak képükre. A színpadi smink feladata, hogy fokozza a drámai hatást, kiemelje a karaktert.
Testfestés, kulturális smink[szerkesztés]
A testfestés eredete régről való, ősi védelmi és áldást biztosító módszer. Legyen akár hennafestésről vagy arcdekorálásról szó, minden földrészen végigkíséri a történelmet, a maga kulturális közegéhez alkalmazkodva: az indiánoktól a keleti népekig alkalmazták a testfestést, mert hittek annak áldó hatásában. A festés elkészítője a közösség megbecsült tagja volt, mely gyógyító és áldó formulákat, szimbólumokat is alkalmazott a beteg testrészre, de a lelki sebekre is alkalmazták; a szerencse, boldogság szimbólumai védték viselőjét. Festettek még a törzsi-családi hovatartozás kifejezésére, a férfivá avatás megtörténtének jelzésére csakúgy, mint harcra készülődéskor a rémület leplezésére illetve rémület keltésre vagy gyász, ünnep kifejezésére. Ez a szokás korunkban is tovább él bohócok nélkülözhetetlen eszköze vagy a karneváli, báli alkalmakon, hagyományőrző viseleteken (japán gésák) illetve egyes sportversenyeken. (amerikai foci, rögbi csapatok illetve szurkolók arcfestése)
Sminktrendek[szerkesztés]
Macskaszemek és óriás szempilla, piros pozsgás arc vagy épp napbarnított bõr. Rózsás ajkak, netán tűzpiros vamp stílus. A divattrendek mindig változnak. Függnek az évszaktól az aktuális divatszínektől és a legnagyobb divattervezők kreációitól. Fontos szabály, hogy az arcon csak egy valami legyen hangsúlyozva: a szem, a száj vagy az arccsont. A smink illeszkedik nemcsak a ruhához és az alkalomhoz, hanem viselőjének egyéniségéhez is.