Szerkesztő:Jukiguni/purcell

Élete

Családja és származása

Purcell szülei Londonban vagy környékén lakhattak, nem ismert pontosan, hogy hol. Maga a zeneszerző egész életét Westminsterben töltötte, ami ekkor még egy London melletti kis város volt, ma már London egyik külvárosi része. Apja Thomas vagy Henry Purcell volt. A Purcell család valószínűleg a walesi határ menti Shropshire-grófságból származott el. Az ottani Purcelleknek egy három vadkan fejes címerük volt, ami a fiatal zeneszerző triószonátáinak a címlapján is megtalálható.

A családnevet váltakozva hol írták Purcell, Purcel, Parcel, Parsell formában is és az 1600-as évek második felében Londonban is elterjedt vezetéknév volt, Írországban pedig abban az időben elég gyakori. Egy naplófeljegyzés említést tesz róla, hogy az akkoriban egész Angliában közkedvelt olasz dalokat egy Purcell nevű zenemester is nagyon szerette. De nem lehet pontosan beazonosítani, hogy melyik Purcellről van szó? Lehetséges, hogy a zeneszerző apjáról. A fennmaradt dokumentumok alapján a kutatók biztosan tudják, hogy Henry és Thomas Purcell is zenei pályán működött. Henry a királyi kórus tagja lett a restauráció után, majd udvari lantos és a Westminster apátság énekese volt haláláig. Thomas Purcell tagja volt a királyi kórusnak és a király saját zenei együttesének, és ezenkívül egyes források szerint másoló is volt a Westminster apátságban. Legány 93-95 Az újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy Henry Purcell volt a zeneszerző apja. Henry 1661-ben látta meg a napvilágot. Két fiútestvére volt: Edward és Daniel. Daniel szintén zeneszerző lett.

Tanuló évek és pályakezdés

Apjuk 1664-ben meghalt, ekkor Henryt nagybátya gyámsága alá helyezték. A zeneszerző gyermekkoráról nem sok adat maradt fent. Ami ismeretes, azt a templomok és a királyi udvar archívumának mélyéről sikerült előbányászniuk a kutatóknak. Ezen dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy a zeneszerző tagja volt a Royal Chapel kórusának. A szép hangú fiúkat általában tíz éves koruk környékén vették fel a kórusba, úgyhogy valószínűleg Purcell is tíz éves kora körül lett kórista. Henry Purcell: the origins and development of his musical styleszerző: Martin Adams 1995 cambridge university 3

A Royal Chapel kórusába nem volt könnyű bejutni: az egész ország területéről válogatták össze azt a tizenkét fiút, akikre szükségük volt az istentiszteletek alkalmával. A kórista tagokat az éneklés mellett hangszeres játékra is oktatták: megtanították őket lanton, hegedűn és orgonán játszani. A legtehetségesebbek zeneelméleti oktatásban is részesültek. Emellett írásra és olvasásra tanították őket, valamint némi latin nyelvtudást is el kellett sajátítaniuk. A fiúk a kollégiumban éltek, a királyi udvar egyenruháját viselték és hétköznap más templomokban vagy színházakban is felléphettek, de vasárnap mindig a királynak kellett énekelniük. Purcell mellett számos kiváló angol zeneszerző kezdte pályafutását gyermekkórusban. Legány 101-102

A kórista tagok nevelését a kórusmester irányította, aki ebben az időben Henry Cook volt. Az ő helyét 1672-ben Pelham Humfrey vette át. Humfrey Itáliából magával hozta a deklamációs recitativóra irányuló törekvést. Ezt a kifejezés módot a későbbi zeneszerző tőle leshette el, akárcsak a moll hangnem rendkívüli kedvelését. Humfrey jelentősége abban áll, hogy olasz és francia hatásokat közvetített Purcell felé. Legány 103-104

1674-ben aztán a kórus vezetését John Blow vette át, aki megismrethette Henryt a régi angol, többszólamú kórustechnikával, ami Purcell művészetében erős nyomokat hagyott. Legány 106

Purcellt 1673-ben tették ki a Royal Chapell kórusából hangjának mutálása miatt. Ekkor két éven át John Hignston asszisztense lett, aki a király zenekarának volt az egyik zenésze. 1675-ben aztán megbízták, hogy legyen az udvari orgonák és fúvós hangszerek felügyelője. Az ő feladata lett a hangszerek állapotának ellenőrzése, a javításuk, a hangolásuk. Ebben a minőségében az ő feladata köre volt a Westminster Apátság orgonájának a hangolása is. Ekkoriban John Blow az apátság orgonistája volt, így Purcellnek volt lehetősége, hogy továbbra is találkozgasson régi mesterével. Henry átmenetileg az apátság kottamásoója is volt.legány 106-107

1677-ben aztán meghalt Matthew Locke, aki a vonósok udvari zeneszerzője volt. A helyére Purcellt nevezték ki, aki így elnyerte élete első magas rangú állását.boyden 29.

Az udvari zeneszerző

1683-ban Purcellt udvari zeneszerzőnek nevezték ki, majd ő lett a királyi kórus egyik orgonistája, és alkalomadtán énekelt a kórusban is. Feladatait felváltva látta el, így nem sok szabad ideje maradt, ennek ellenére 1684-ben elvállalta az időközben elhunyt Hingston teljes munkakörét. Ettől kezdve az ő felelt az udvari hangszer készlet rendszeres ellenőrzéséért, a régiek javítatásáért, illetve az új hangszerkészítők szerződtetése, és a hagnszerkészítéshez szükséges alapanyagok beszerzése is az ő feladata volt. Purcell tehát széles hangszerkészítői ismeretekkel is rendelkezett, olyannyira, hogy egy alkalommal saját kezűleg is épített zongorát. II. Károly halála után udvari zeneszerzői tisztségét megtartotta II. Jakab és III. Vilmos uralkodása alatt is.

A zeneszerző közben megházasodott, valószínűleg 1680 nyarán vette feleségül Frances Purcellt. Annyi bizonyos, hogy a házasápár 1682-ben első (vagy másod?) szülött fia néhány héttel a születése után meghalt. Nagy családot szerettek volna alapítani hat-nyolc gyerekkel, de valami betegség gyötörhette őket. Első három-négy gyermekük meghalt, így végül két lányuk és két fiúk élte csak túl őket. A fiút Edwardnak hívták, akinek azonos nevű orgonista fia halálával a család férfi ágon kihalt. Purcell felesége katolikus volt, ami miatt a zeneszerzőt is meggyanúsították katolikus szimpátiával. 1683. február 4-én ugyanis Purcell nyilvános, több tanú jelenlétében vette magához anglikán egyházi szertartás keretében az oltári szentségeket. Az angol királyi udvarban a köztársaság megszűnés és a monarchia visszaállítása után állandó volt a politikai és vallási nyugtalanság.muzsika2009

1689-ben egy kényes ügy miatt bocsájtották el állásából. Megvádolták, hogy pénzért több embert titokban becsempészett a Westminsteri apátság templomának orgona karzatára, hogy végig nézhessék III. Oránia Vilmos és Mária királyné esküvői szertartását. Az ezért kapott pénzt át kellet adnia az egyháznak, udvari és egyházi állásaiból elbocsájtották, fizetését is visszatartották.muzsika1959

Az operaszerző

Purcell 1680-tól írt rendszeresen színpadi műveket. Eleinte a Dorset Garden Theatre számára komponált. Elsőként Nathaniel Lee Theodosius című drámájához írt néhány számot. Purcell tulajdonképpen csak egyetlen operát írt, a Dido és Aeneast, minden más színpadi műve csak úgy nevezett semmi-opera, vagyis prózai színdarabhoz írt színpadi kísérőzene és betét áriák, együttesek, kórusok. Ezek mindegyikére jellemző, hogy hosszabb prózai dialógusok váltakoznak a zenés részekkel. az opera születése 59.

A színházi munka jó jövedelem kiegészítés volt, különösen azután, hogy III. Vilmos és Mária királyné 1689-ben leszűkítették az udvar zenei életét. Purcell is utolsó éveiben buzdult neki igazán a semi-operák komponálásának. 1690-ben Thomas Betterton, a korabeli London egyik leghíresebb színházigazgatója kereste meg a zeneszerzőt azzal a kéréssel, hogy Losias Priestet táncmesterrel együttműködve, írjon egy zenés színpadi művet Doicletianus római császárról. Ez a darab lett Purcell első semi operája, amit még három jelentősebb darab követet: 1691-ben az Artúr király, 1692-ben a Tündérkirálnyő, majd az 1694-1695 között írt Indián királynő.

A tündérkirálynő az egyetlen olyan Purcell oepra volt, amelynek előadása veszteségesnek bizonyult. Ennek Betterton látványos átváltozási jelenetei voltak az okai, amelyek miatt az előadás költségvetése elérte a három-ezer fontot.