Szerkesztő:Bokorember/Zöld könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A KULTURÁLIS INNOVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY KÖNYVTÁRA

A Selyemgombolyító több mint 200 éves épület. Közművelődési Információs Központ, a századfordulón bordélyház , II. József korából származó ipari műemlék. Tallher József építtette 1785-ben. Egy rendelet szerint 1975-től közművelődési intézmény kell, hogy legyen, 1985-ben nyitott meg, kiállítások, művelődési házak vezetőinek videók, már ekkor elkezdődik egy kis saját használatú könyvtár: „ a mindennapi művelődés, a kisközösségi kreativitás kiadványait gyűjtjük s e könyvek témaköre felöleli a kézművességtől a kamarazenélésig a lehetséges kulturális tevékenységeket… amelynek az ismerete segíti a művelődési intézmények gazdaságosabb, ésszerűbb működését. Saját nyomda, textilműhely, famegmunkáló műhely, iparművészek közművelődési mozgalomba csábítására. „… céljuk a közéleti kultúra fejlesztése is, értékek tudatos, célszerű ajánlásával, a kívánatos kulturális fogyasztói szokások és életmód támogatása.” Izgalmas megfigyelni, hogy itt még szó sincs környezetvédelemről, inkább egy néprajzos, népművelő száll az erős. Vajon hol lehetett a váltás a környezetvédelmi irányba?

Kovács Mária: felsorolja a különféle környezetvédelmi információt szolgáltató egységeket, civil szervezeteket, állami intézményeket. Ezek között megemlíti a Selyemgombolyítóban helyet kapott Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központot, amelynek missziójához „a következő információs források állnak rendelkezésre: nyomtatványtár, adattár, CD-ROM vagy mikroszámítógép-használat; információs csereszolgálatokkal és hálózatokkal való kapcsolatteremtés; új technológiák, pl. térinformatikai rendszerek. A Központ célja az, hogy különböző környezetvédelmi információs rendszerek adatait összegezze és továbbítsa.” 244. o. Megemlíti a Környezetgazdálkodási Intézetet (KGI), amelynek egyik feladata, hogy fenntartsa az esztergomi Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumot. Továbbá „Az intézet üzemelteti az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárat is.” 1992 –ben párhuzamosan létezett a Sas utcai és az esztergomi gyűjtemény. Országos környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár. „A könyvtár több mint százéves, mozgalmas múltra tekint vissza: 1886-ban alakult az akkori Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztályán. A könyv- és folyóiratállomány gyűjtését a kiegyezés után kezdték meg, a régi kötetek még a Minisztérium bélyegzőjét viselik, amikor az állomány kb. 1500 kötetből, a hazai irodalom és a kor legfontosabb kézikönyveiből állt, elsősorban francia, német és olasz nyelven.” Az ETO első magyar alkalmazása, A háború után a könyvtárat 1950-ben nyitották ki a Vigadó téren 1987 ig működött itt. 1980-ban tudományos könyvtári rangra emelkedett státusza. 1988-ban összevonják az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Szakkönyvtárával. 1992 ben 40 ezer kötet, 400 kül és belföldi szakfolyóirat, a KGI székházában. Mozgalmár szerző.

Rácz Á: Magyar könyvtárak által épített környezetvédelmi témájú adatbázisokat említ: Econinfo- Budapesti Közgazdaságtudomániy Egyetem Könyvtára Vesv Dche Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet a veszélyes vegyianyagokról SZAKMA – SZKV Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár HRDA és HREP Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár MTA SZTAKI & soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Környezetvédelmi Tanszéke: TRANAR

Kovács Mária Kt. és környezetvédelem külföldön: „A Library of Congress fő tárgyszava: ember – befolyása természetre. (…) „Az amerikai könyvtárosegylet (ALA) 1990-ben, a Föld Napját megelőzően, tekintettel a növekvő érdeklődésre „Jogod van tudni!” címmel programot indított, mely pénzt és képzést biztosított könyvtárosok részére, hogy azután különböző közösségi csoportokkal dolgozva felvilágosító munkát végezhessenek (…). Egyes államok könyvtárai különféle feladatokat kezdeményeztek” „A Zöld könyvtáros mottója: Sose kételkedj abban, hogy a polgároknak egy kis gondos, elkötelezett csoportja megváltoztathatja a világot. Éppen ellenkezőleg: mindig is egyedül ők voltak rá képesek. (…)„A zöld könyvtáros tájékozott, tudatában van a problémáknak, felméri a cselekvés fontosságát és eszerint cselekszik mind otthon, mind a munkahelyén.” Újrapapír. Boulderi közkönyvtár: épülettechn, faültetés, halastó. Egy ohioi közkönyvtár: szelektív gyűjtés, az olvasók is hozzák az aluminium dobozokat, ebből bevétel> programok. Gépi zajok élettani hatása Ann Eagan – célszerű előre megterezni a csendet. Tom Watson: környezetvédelmi információs források listáját közli. SRIS British Library: Environmental Information: A guide to sources

Zöld Hálózat 1991: A Speciális információs kiadvány 31 olyan könyvtárat említ meg, amelynek állománya valamilyen módon kiemelten gyűjti a tágan vett környezetvédelmi szakirodalmat.

Május 3-5. Ökológia és közművelődés konferencia Tiszafüred Az ökológiai gondolat Zelnik József tolmácsolásában egy új típusú civilizatorikus igénnyel lép fel: „Arra a mélyen húzódó összefüggésre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a társadalmi és ökológiai válság között van.” Nézete szerint „A kulturális szférának még létező, teljes energiájával az ökológiai gondolat mellé kell állnia, s szolgálnia kell az ökológiai tudatosodást. (…) az embernek egyszerű biotikus polgárrá kell válnia. Egy új polgárosodásra, egy új civilizációra van szükség. Egy ökológiai civilizációra, amely a szakrálist és a technológiait követné.”

Rendszerelmélet és a könyvtári tájékoztatás

KIA honlapról átírva:

A Közművelődési Intézet 1985-ben hozta létre a könyvtárat, amelynek feladata elsősorban az, hogy a Selyemgombolyító épületében tevékenykedő szervezetek munkáját segítse. Alapítványi fenntartású nyilvános könyvtár. „Elsősorban az ökológia és a környezetvédelem kulturális, gazdasági és társadalmi vonatkozású irodalmát gyűjti, de állományában az alternatív energiahasznosítási és építési eljárások kézikönyvei éppúgy megtalálhatók, mint a környezeti nevelés szakirodalma, vagy a biogazdálkodással és egészséges életmóddal kapcsolatos könyvek. A könyvtárban olvashatók a Független Ökológiai Központ könyvei és folyóiratai, illetve a KÖRLÁNC és az ELTE közös környezetpedagógiai továbbképzési programjának záródolgozatai is.

A könyvtár és a videótéka teljes állománya 17 ezer (a zöld könyvtári állományrészé pedig 8 ezer) egység. Összesen 14 ezer (a zöld könyvtáron belül 7300) a könyvek és egyéb sokszorosított kiadványok és 1000 (a zöld könyvtáron belül 450) a fordítások, kéziratos tanulmányok száma. A fennmaradó részt a videó- és egyéb nem hagyományos dokumentumok teszik ki. Az állomány egyharmada - ezen belül a zöld könyvtári állomány 40 százaléka - idegen, főként angol és német nyelvű. A 80 rendszeresen járó folyóiratból 10 a külföldi. Közöttük néhány jelentős ökológiai, környezetvédelmi szakfolyóirat is megtalálható. A könyvtári állomány egésze Micro ISIS alapú számítógépes adatbázisban kereshető.

Az éves gyarapodás átlagosan 500 kötet. Az állomány fejlesztése korábban két kiemelt programhoz kapcsolódott. Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány a humánökológiai gyűjteményrész módszeres gyarapítását támogatta. A Soros Alapítvány közoktatás-fejlesztési programjának köszönhetően pedig 1995-1998 között környezeti nevelési báziskönyvtár jött létre.

A könyvtár állománygyarapításához és dokumentációs tevékenységéhez 1997-2005 között a környezetvédelmi tárcától is támogatásban részesült. Működési költségeihez 2004-2007-ben a Nemzeti Civil Alapprogram járult hozzá.

SZOLGÁLTATÁSOK

A könyvek és egyéb írott dokumentumok csak helyben olvashatók Egyes videodokumentumok közművelődési célra kölcsönözhetők. Emellett mód van: – a könyvtári dokumentumokból fénymásolásra, – internet használatára, – helybeni videonézésre, – a könyvtár szabad forgalmazású videóműsorainak helybeni átmásolására (dvd-re is), – vidékieknek könyvtárközi kölcsönzésre.

Az állomány egésze szabadpolcon van elhelyezve. Az olvasótermi férőhelyek száma: 14. A helybeni használat (olvasás, videonézés, internetezés) ingyenes. A fénymásolás díja: A/4-es oldal: 12,- Ft, A/3-as oldal: 18,- Ft. A videókölcsönzés díja: 120,- Ft kazettánként és naponként. A videókazettára történő másolás díja: 6,- Ft percenként. Egy dvd-másolat készítése 300,- Ft + a dvd ára (beszerzéstől függően 200-250,- Ft). Nyitvatartási idő: hétfőtől csütörtökig: 8.30 és 16.30 óra között pénteken: 8.30 és 15.30 óra között


SZMSZ: A könyvtár jellege: Szakkönyvtár, a fenntartó feladatköréből származó teendőkkel.


A könyvtár gyűjtőköre A könyvtár fő gyűjtőköre: humánökológia, környezeti nevelés. – A könyvtár a fő gyűjtőkörhöz kapcsolódóan beszerzi a környezetvédelem elméleti megalapozását szolgáló műveket; a környezet-, a társadalom- és a természettudományok egymással érintkező határterületei, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetbarát technológia válogatott irodalmát. A könyvtár gyűjti emellett: – a magyar nyelven megjelent kézi- és segédkönyveket, illetve egyéb monografikus igényű műveket szakterületek szerinti válogatással, – az általános tájékozódást szolgáló magyar nyelvű folyóiratokat és hírlapokat. Anyagi lehetőségeivel arányban a fő gyűjtőkörben és az ahhoz kapcsolódó szakterületeken idegen nyelvű könyveket és folyóiratokat is beszerez. A könyvtár a fő gyűjtőkörbe tartozó időszaki kiadványok mellett mindazon periodikumokat megőrzi, melyek a későbbiekben a tájékozódás eszközei maradhatnak.”

Figyelemreméltó, hogy a könyvtár állománya két részre oszlik, s ezek közül az egyik ETO rendszerű a másik nem. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez az ETO korlátjait, ökológiai tudatosodás szempontjából történő megújításának szükségességére utal.

MKE könyvtárostanár: Az ökológiai tudatosodás hasonló kérdés vet fel, mint amit a könyvtárosság általában is felvet, például az iskolai könyvtár kapcsán Földes Mária vet fel az iskolai könyvtárak kapcsán: „A tanítás során gyakran találkozhatunk azzal a problémával, hogy az ismeretkörök párhuzamosan, egymástól teljesen elkülönülve jelennek meg a tanulók tudatában, szigorúan kötődnek egyes tantárgyakhoz, és ezek összekapcsolása nehézséget okoz, sőt sokszor lehetetlenné válik számukra. (…) A probléma megoldása hagyományos óra keretében és taneszközökkel nem lehetséges”

Míg a fenti kezdeményezés elsősorban a kultúrtörténeti összefüggéseket hangsúlyozza, a fenntarthatóság a rendszerben való gondolkodáson áll, vagy bukik. Hisz a fenntarthatóság Gyulai-féle interpretációjának alapgondolata épp az, hogy a gondolkodásunk és ebből következően intézményrendszerünk szektorális, lineáris, egymást akadályozó ágazatokkal, gondolati sémákkal jellemezhető.


OSZK: A nemzet okítása után a fenntarthatóság, rendszerelméleti könyvtár Elkülöníteni az én vízióimat a Selyemgombolyító céljaival.

„Hazánkban a felsőoktatás szakosodása indította el a szakkönyvtárak fejlődését.” Az 1735-ben alapított selmeci Bányászait Akadémia könyvtárát tekinthetjük az első magyarországi szakkönyvtárnak. A 19. században sorra nyíltak a szakkönyvtárak hazánkban. „Ugyancsak a mai szakkönyvtárak elődjei az 1867 után szép számban alapított hivatali és hatósági könyvtárak. A tudásfelhalmozás szaporodásával a tudomány bizonyos területein a folyóiratok jelentősége a könyveké fölé nőtt. A gazdaság felpörgésével a versenytársakról beszerezhető információk A 2. VH szintén ösztönözte, hogy gyorsan jussunk információhoz. Fenntartó szerint A tárgyalt szakkönyvtár alapítványi, tehát nem kutatóintézeti, nem felsőoktatási, nem vállalati,

„Az újkori tudomány és filozófia megszületésével a tudományok rendszerezése az európai gondolkodók vezető eszméje volt.”


Felhasznált irodalom:

Buda Attila: Könyvtári Fogalmak Kisszótára Korona Kiadó Budapest 2000

Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára Környezetvédelem, 2005. (13. évf) 1. sz. 29. old.

A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára Természet, 1997. (4. évf.) 4. sz. 143. old.

A Selyemgombolyító Óbudán : Zelnik Józseffel beszélget Deregán Gábor Honismeret, 1985. (13. évf.) 6. sz. 53-56. old.

Kovács Mária: Könyvtár és környezetvédelem külföldön. Szemle Könyvtári figyelő, 1992. (38. évf.) 2. sz. 255. old.

A könyvtárak szerepe a környezeti problémák kezelésében. The role of libraries in promoting awareness on environmental problems (K.K.) Könyvtári figyelő, 1992. (38. évf.) 2. sz. 324. old.

Kondor Imréné: A környezetvédelem könyvtári rendszere az Egyesült Államokban Tudományos és műszaki tájékoztatás: könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat, 1976. (23. évf.) 2. sz. 77-78. old. tmt.omikk.bme.hu/archiv.html

Urquhart, D. J.: A könyvtárközi kölcsönzés ökológiája (környezettana) Tudományos és műszaki tájékoztatás: könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat, 1966. (13. évf.) 2. sz. 181. old.

Ládi László Könyvtár 2.0 Könyv, könyvtár, könyvtáros 2008. ? http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.128

Az Ökoszolgálat és a Csemete emlegeti hogy készít, működtet környezetvédelmi könyvtárat.

http://www.rec.org/magyariroda/infoszolg/HungaryQuest.doc

Vélhetően KI-ben: Libraries and the environment = Wilson Libr.Bull. 65.vol. 1991. 6.no. 26-51.p. Raktári szám: P 399 Könyvtárak és a környezetvédelem. (Tematikus rész, három cikk.) TÁRGYSZAVAK: Ajánló bibliográfia -környezetvédelmi; Ergonómia; Könyvtárosi hivatás; Tájékoztatás -környezetvédelmi

Kovács Mária: Környezetvédelmi információszolgáltatás Magyarországon Könyvtári Figyelő 38. évf. 1992.2. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00003/kovacs_h.html


Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár http://konyvtar.dunamuzeum.hu/

http://www.ovf.hu/

Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár Könyvtár honlap: www.termeszetvedelem.hu/konyvtar Könyvtár címe: 1121 Budapest, Költő u. 21. http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_1669

HunTéka könyvtárak Magyarországon http://aromo.aszi.sztaki.hu/index.pl/konyvtarak2 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közgyűjteményi Igazgatóság 1054 Budapest Alkotmány u. 27.

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége http://www.mtesz.hu/00home/00home.htm

http://www.kvvm.hu/index.php?pid=139 A megújuló partnerségi formákról, programokról, kapcsolódásokról a Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Főosztály munkatársai további információkkal állnak rendelkezésre. Telefon: +36 1 457-3300 Telefax: +36 1 457 3484 Email: koikf@mail.kvvm.hu

Az ökológia könyvtára [2002. jan. 4. 9:38] Népszabadság http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=670

Rácz Ágnes: Öko-hírek Könyvtári Figyelő 38. évf. 1992.2.249.o.

http://www.kia.hu/konyvtar/index.htm

Könyvtáros? Tanár? Könyvtárostanár! MKE Könyvtárostanárok Szervezete Budapest 1995 Könyvtárosok kézikönyve 1., 3. szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest : Osiris, 1999-2003 Bokorember vita 2011. október 14., 23:00 (CEST)

A Kulturális Innováció Alapítvány könyvtára[szerkesztés]

A környezetvédelmi könyvtárak helyzete elég bizonytalan Magyarországon. Jelenleg leginkább a Selyemgombolyító_(Óbuda)ban található Kulturális Innováció Alapítvány könyvtára tölti be ezt a funkciót.

További, bizonytalan működésű könyvtárak[szerkesztés]

Külföld[szerkesztés]

Külföldi példákban új építésű könyvtárak építése, épületgépészeti megoldásai valamilyen szempontból környezetbarátságosak.

Irodalom a témához[szerkesztés]

  • Libraries and the environment = Wilson Libr.Bull. 65.vol. 1991. 6.no. 26-51.p.
  • Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára Környezetvédelem, 2005. (13. évf) 1. sz. 29. old.
  • A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára Természet, 1997. (4. évf.) 4. sz. 143. old.
  • A Selyemgombolyító Óbudán : Zelnik Józseffel beszélget Deregán Gábor Honismeret, 1985. (13. évf.) 6. sz. 53-56. old.
  • Kovács Mária: Könyvtár és környezetvédelem külföldön. Szemle Könyvtári figyelő, 1992. (38. évf.) 2. sz. 255. old.
  • A könyvtárak szerepe a környezeti problémák kezelésében. The role of libraries in promoting awareness on environmental problems (K.K.) Könyvtári figyelő, 1992. (38. évf.) 2. sz. 324. old.
  • Kondor Imréné: A környezetvédelem könyvtári rendszere az Egyesült Államokban Tudományos és műszaki tájékoztatás: könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat, 1976. (23. évf.) 2. sz. 77-78. old. tmt.omikk.bme.hu/archiv.html
  • Urquhart, D. J.: A könyvtárközi kölcsönzés ökológiája (környezettana) Tudományos és műszaki tájékoztatás: könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat, 1966. (13. évf.) 2. sz. 181. old.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Bokorember/Zöld_könyvtár&oldid=11940579”