Szerkesztő:Kreamar/Virava József

Virava József,dr. (1836– Budapest, Ferencváros, 1914. január 10.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, gyártulajdonos, a Magyar Irodalmi Részvénytársaság elnöke ^[1], Bujtor István és Frenreisz Károly apai nagyanyai dédapja. (Felesége Simon Zsófia volt).

Életpályája[szerkesztés]

1868-ban alapított téglagyárát ^[2] 1913-ban a KTTP felvásárolta.

A Virava-bérházak[szerkesztés]

Virava József 1910-ben a kőbányai Óhegy Téglagyáron kívül 14 budapesti bérháznak is tulajdonosa volt. Ezek közül a legnevezetesebb a Révész Sámuel és Kollár József tervezte sarokház (a mai V. kerület, Báthory utca 7., Honvéd utca 5.) volt, amelyet 1902-1903 között építették fel az 1898-ban lebontott Újépület északi épületszárnya helyén.

„ A Palóczy Antal terve alapján felszabdalt területet dr. Virava József (1836-1914) ügyvéd, Jobbágyi országgyűlési és a főváros önkormányzati képviselője vásárolta meg, hogy itt építhesse fel négyemeletes bérházát. Az épület egyik színfoltja a Báthory utcára néző csúcsívben végződő üvegmozaik volt, amelyet Róth Miksa cége készített el. (Ez a díszítés valószínűleg Budapest 1944-1945-ös ostromakor pusztulhatott el, amelyet azóta sem pótoltak.)^[3]”

„A Virava József dr. az 1860-as években - feltehetően a Hoffhauser- és Feszi-telek közötti Unger-telken - együtt dolgozott Unger Istvánnal, aki azonban 1866-ban áttelepült Budára a Marczibányi tér környékére. Virava cégalapítása 1870 körül történt, az Óhegy utca 10. számú telken. Virava bizonyára ekkor vette meg a volt városi területet, ahol már Fesziéknek volt érdekeltségük. Feszi Ida 1871-ben, bérlőként talán felszabadult tőkéjét fektette be kemenceépítésbe. Agyagbányája a mögötte, a Csősztorony irányában fekvő telkeken volt. 1875-ben már egy körkemencéje volt. 1896-ban az üzemben 200 munkás dolgozott s a gépeket „50 lóerejű gőzgép hajtja." A gyárat 1889-ben kibővítették, majd az 1900 -as évek elején megszerezte a szomszédos, Hofhauser-féle téglagyár területét is. 1913-ban a korszerű és legnagyobb kívánalmakat is kielégíteni képes gyárak között említik* Az 1910-es években Virava József Gőztéglagyára beolvadt a Kőszénbánya s' Téglagyár Társulat Pesten-be. A területen természetesen tovább folyt a termelés egészen a háborúig, illetve amíg a terület lehetővé tette a bányászást. Virava József dr. nemcsak mint hosszú ideig működő téglagyár tulajdonos lehetett ismert Kőbányán. 1869-ben, a kőbányai közállapotok javítása iránt a Városi Tanácshoz intézett, közel kétszáz aláírással kísért beadvány aláírói között szerepel „dr. Virava József földbirtokos" neve is. 1883-ban mint alelnök, tagja a Lechner Ödön által tervezett kőbányai r.k. templom építtetését szervező bizottságnak, majd 1897/99-ben (mások között) 250 forintot adományoz a templom üvegablakaira. 1893 és 1896 között a „Kőbányai Iskolaszék" elnöke. Gyára „mindennemű sajtolt és kézi téglát" készített. Téglajele ovális mélyítésben V. J. betűk voltak. A betűket a mélyítés mellett egy vagy két oldalon különböző római számok kisérték. Korai időben (ha valóban működtek közösen) Ungerral közös jele is lehetett: U, fölötte V betű.^[4]”

.