Szerkesztő:Kreamar/Tetőkert
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A tetőkert (más néven tetőterasz) a lapostető ökológiai szempontú kialakítását illetve hasznosítását célozza. A lapostető az épületek tetőzetének egyik kialakítási formája. Nevét onnan kapta, hogy más formákkal (pl. sátortető) ellentétben, az épület oldalfalaitól általában 90 fokos szögben elhelyezett, a talajtól általában azonos magasságú bármely része. A lapostetők nagy részének a lejtése nem haladja meg a méterenként 7 cm-t (7%-ot)
Extenzív zöldtetők (ökotetők): Alacsonyabb használati igényű tetőfelületek, melyek létesítése elsősorban ökológiai szempontok alapján, a növényeket (vegetációt) előtérbe helyezve történik. Az ilyen tetőfelületek emberi tartózkodása általában nem alkalmasak, ebből adódóan nincsenek közvetlen (átjárható) kapcsolatban belső térrel. Az extenzív zöldtető lényegében egy ökológiai védőréteg a tetőfelületen (pld. garázsok lapostetőin).[1]
Története[szerkesztés]
Le Corbusier 1926-ban, "Az új építészet öt pontja" című felsorolásának 5. pontjában említette a tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostetőt.
A tetőkertben más létesítmények (pl. úszómedence) is elhelyezhetők.
Nevezetes tetőkertek[szerkesztés]
Westend, Budapest