Szerkesztő:Kreamar/Személyiségi jogok
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A személyiségi jogokat a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv [1] harmadik része tartalmazza. [2] Ez a Ptk. XI. címe.
Általános szabályok és egyes személyiségi jogok[szerkesztés]
A személyiségi jogok általános védelméről a Ptk. 2:42. §-a rendelkezik. Ezek szerint:
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.[3] Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.[4] Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.[5]
Nevesített személyiségi jogok[szerkesztés]
Az ú.n. nevesített személyiségi jogokat a Ptk. 2:43. §-a sorolja fel.
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
[[Kategória:Jog]] [[Kategória:Polgári jog]]