Szerkesztő:Kreamar/Nyilvánosság (szabadalmi jog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szerkesztői lap építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2023. május 24.

A nyilvánosság illetve a nyilvánosságra hozatal a szabadalmi jog kulcsfogalmai. Ezeket Magyarországon az 1995. évi XXXIII. törvény [1] szabályozza.

A kérdés érinti a találmány újdonságának kérdését is. [2]

A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az

a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy

b) * annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta. [3]

A nyilvánosság a magyar törvényben[szerkesztés]

A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv, valamint - ha ez törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges - a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.[4]

A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.[5]

A közzétételt követően sem tekinthetők meg *

a) * a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,

b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte,

c) * a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet. [6]

A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - ha azokat nem bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság kéri, díjfizetés ellenében - másolatot ad.[7]

Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.[8]

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből - külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján - a szabadalmi bejelentést minősítheti.[9]

Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül minősíti.[10]

A bejelentő és a feltaláló felhasználói vagy megismerési engedély hiányában is jogosult szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha azt minősítették.[11]

Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, azzal kapcsolatban az 56. §, illetve a X/A-X/B. fejezetek alapján nem közölhető hatósági tájékoztatás.[12]

Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium - javára kizárólagos hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve - ha ez a korábbi - a minősítés megszűnéséig tart; a szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.[13]

A (6) bekezdés alapján minősített szabadalmi bejelentések esetében a (9) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.[14]

Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti minősítését megelőzően felhívja a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le a minősítésből eredő kártalanítási igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.[15]

A szabadalmi bejelentések (6) bekezdés alapján történő minősítéséért a Magyar Állam csak akkor tartozik a bejelentőnek kártalanítással, ha a minősítést a Magyar Állam kezdeményezte, ideértve azt az esetet is, ha a minősítés meghosszabbítását kérte vagy az Európai Atomenergia-közösségen kívüli bejelentés megtételét megakadályozta.[16]

Ha a minősített szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított bejelentés tartalmát képező találmány államtitokká minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés fenntartására. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A minősítés fenntartása esetén a Magyar Állam a minősítés miatt a bejelentőnek kártalanítással tartozik. [17]

Nyilvánosságra hozatal[szerkesztés]

1995. évi szabadalmi törvényünk II. Fejezete szabályozza a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokat és kötelezettségeket. Ezek élén találhatók a feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai [18]

A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja. [19]

Szabadalombitorlás esetén a bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.[20]

A közzétételt követően sem tekinthetők meg a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte.[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szabadalmi tv.
  2. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény
  3. ↑ 995. évi XXXIII. törvény 3. §
  4. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bek.
  5. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1a) bek.
  6. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bek.
  7. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (3) bek.
  8. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (4) bek.
  9. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (5) bek.
  10. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (6) bek.
  11. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (7) bek.
  12. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (8) bek.
  13. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bek.
  14. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (10) bek.
  15. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (11) bek.
  16. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (12) bek.
  17. ↑ 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (13) bek.
  18. ↑ Szabadalmi törvény II. Fejezet
  19. ↑ 11. § (3) bek.
  20. ↑ 35. § (11) bek.
  21. ↑ 53. § (2) bek. b pont

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kreamar/Nyilvánosság_(szabadalmi_jog)&oldid=26136262”