Szerkesztő:Kreamar/Nemzeti vállalat
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A nemzeti vállalat (N.V.) Magyarországon 1948 és ? között fennált vállalati forma volt.
„A nemzeti vállalatokról szóló 1948. évi XXXVII. törvény gyakorlatilag megszüntette a hagyományos cégformákat (rt., kft.), és létrehozta a nemzeti vállalatot (N.V.), ami korlátolt és korlátlan felelősségű nemzeti vállalatot különböztetett meg, annak függvényében, hogy az adott cégben volt-e külföldi részesedés. A 100%-ban állami kézben lévő vállalatok igazgatóit/vezérigazgatóit az illetékes miniszter nevezhette ki, és a szabályozásban biztosították, hogy külföldiek ne avatkozhassanak bele a vállalat működésébe. A korlátolt felelősségű – vagyis részben külföldi tulajdonban álló - nemzeti vállalatok esetében fenntartották a lehetőségét annak, hogy a magyar állam növelje a részesedését, és ezáltal az teljes jogú nemzeti vállalattá váljon. Utóbbit, mint elérendő cél fogalmazták meg.
A nemzeti vállalatok kialakítása során a kormányzat a szovjet mintákra támaszkodva megkezdte a magyar ipar vállalatainak profilírozását is. Ennek lényege, hogy egy adott gyártási ágban lehetőség szerint egy, esetleg kettő üzem legyen, mely kizárólag egy adott termék gyártásával foglalkozik.
Az új nemzeti vállalatok létesítésének lehetőségének három fő fajtáját lehetett elkülöníteni. Első esetben egy vállalat csupán társasági formát váltott (pl.: Röck István Gépgyár Rt. - Röck István Gépgyár N.V.). A második esetben több vállalat összevonásával jött létre egy új N. V. A harmadik esetben pedig egy vállalat különböző telephelyei önállósulnak és egyikük, mint jogutód ideiglenesen intézték a szétválás lebonyolítását. Utóbbi eset következtében a korábbi széles vertikumú óriásvállatokat, melyek szerteágazó profiljuk miatt nem illeszkedtek az új környezetbe (Ganz, Rima, MÁVAG) feldarabolták.[1]”
Az 1948. évi XXXVII. törvény fontosabb rendelkezései[szerkesztés]
A nemzeti vállalat jogi személy. Ehhez képest cége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.[2]
A nemzeti vállalat cégében - a (2) bekezdés esetén kívül - a vállalat tárgyára kell utalni. A cégszövegbe korlátlan felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében a „nemzeti vállalat” toldatot vagy annak „nv” rövidítését, korlátolt felelősséggel alakuló nemzeti vállalat esetében pedig a „nemzeti vállalat korlátolt felelősséggel” toldatot vagy annak „nvkf” rövidítését fel kell venni. [3]
Ha a jelen törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cég alakul át nemzeti vállalattá, addigi cégét egészen vagy részben az (1) bekezdésnek megfelelő toldattal tovább használhatja. Az átalakulással egyidejűleg a vállalat korábbi szervezetére utaló cégtoldatot el kell hagyni.[4]