Szerkesztő:Kreamar/Kárpótlás
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Fogalma[szerkesztés]
„Az 1990. évi választások után hozott törvényekben meghatározott esetekben és módon az állam által nyújtott vagyoni előny az állampolgároknak korábban igazságtalanul okozott sérelmek orvoslására, figyelembe véve a társadalom igazsgérzetét és teherbíró képességét. A kárpótlás formája a kárpótlsi jegy ill. életjáradék fizetése.[1]”
A kárpótlási jegy[szerkesztés]
„Sajátos értékpapír, amely az állammal szembeni követelést testesít meg. Kárpótlási jegyet az államosítás vagy állami eljárások során kárt szenvedett állampolgárok számára bocsát ki az állam, Magyarországon először 1991-ben. A kárpótlási jegyek névértéken a privatizáción kívül egyéb célokra is felhasználhatók, amelyek közül nagy jelentőségű a termőföld-vásrálás. Ezt a kárpótlásra jogosult vételi jog alapján, árverésen, az e célra elkülönített földrészletekre érvényesítheti. A kárpótlási jegyet 1992-ben bevezették a tőzsdére.[2]”
A nem vagyoni kárpótlás (vagy kártérítés?)[szerkesztés]
A kárpótlás a kártérítés jogintézményének keretében fejlődött ki. [3] Kártérítés vagy kárpótlás? Sipos Péternél és az 1977. évi Ptk. novellában nem vagyoni kértérítés Sipos Péter:A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az itélkezési gyakorlat tükrében
A Magyar jogi lexikonban[szerkesztés]
A kárpótlásnak nincs önálló szócikke; a kártérítés címszó alatt szerepel.
A vadászatról szóló 1883 : XX. t. c. 16. §-a a vadászat gyakorlása közben a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért teljes kárpótlást rendel. Kárpótlást ad az orvvadászok vagy tiltott időben vadászok által a vadállományban okozott kárért is (34. §). [5]
A szerzői jogról rendelkező 1884 : XVI. t. c. 1. §-a szerint, ha több szerzője van valamely műnek és a részek el nem különíthetők, a forgalombahozás csak a többi kárpótlása mellett lehetséges.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar Közlöny, 1981. szeptember-december (51-85. szám) 1981-11-27 / 73. szám
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 613. o. ISBN 963-9257-02-8