Szerkesztő:Kreamar/Jogalkalmazás
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A jogalkalmazás egy vagy több kiválasztott jogszabály bizonyos rendelkezéseinek egy konkrét helyzetre való vonatkoztatása és a jogkövetkezmények megállapítása. [1]
A törvénykezés fogalma[szerkesztés]
„Törvénykezés, a bíróságok hatáskörébe tartozó peres és nem peres eljárás. Azoknak a szabályoknak összességét, melyek a törvénykezés rendjét meghatározzák, törvénykezési rendtartásnak nevezik, szemben a perrendtartással, mely csak a perre vonatkozó szabályokat foglalja össze. A törvénykezés egyszerűsítése alatt az eljárás gyorsabbá és olcsóbbá tétele céljából alkotott szabályokat értik. A bíróságok működésének ideje a törvénykezési idő, az az idő pedig, amely alatt a bíróság működése, a halasztást nem tűrő ügyek elintézésének kivételével, szünetel, a törvénykezési szünet (Magyarországon július és augusztus hónapokban). A jogkereső közönség részéről teljesítendő szolgáltatás a törvénykezési illeték; ezt bélyegben róják le. [2]”
A joghézag[szerkesztés]
Joghézagnak nevezzük a jogalkalmazás során előálló olyan helyzetet, amire a jog nem ad világos rendelkezést. A joghézag megszüntetésének (kitöltésének) egyik módja az adott helyzetre vonatkozó új jogalkotás, a másik a jogi analógia. [3]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Megjegyzés[szerkesztés]
Ennek az allapnak a léte nem akadályoz abban másokat, hogy a témájáról írhassanak. Fennállása alatt bármikor bárki zavartalanul kezdhet azonos vagy hasonló című szócikket illetve a véleményét, észrevételeit addig is kifejtheti az allap vitalapján.
Amennyiben bárki jelzi a szerkesztési szándékát az allap vitalapján, kérésére az allap haladéktalanul átkerül a fő névtérbe, hogy azután a szövegét szerkeszthesse.