Szerkesztő:Kreamar/Alapfogalom
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Az alapfogalom valamely gondolatsornak, ismeretkörnek az alapját alkotó fogalom, elemi ismeret. Pl. Nincs tisztában az alapfogalmakkal. Igyekszik megismerkedni az alapfogalmakkal. [1] Olyan ismeret, amelyet ismertnek veszünk, és általában nem tartjuk szükségesnek a további magyarázatát. Minden egyes tudományterületnek a geometriától a jogtudományig megvannak a saját alapfogalmai.
Gyakorlati nehézségeket, fėlreértést okozhat, ha a köznapi nyelvben használatos szó valamely szaknyelvben eltérő alapfogalmat takar, ám a beszélő nem érzékeli ezt a különbséget. Ilyen pl. a birtok szó, amely a jogi nyelvben a dologi jog egyik alapfogalma, a tulajdonjog egyik részjogosítványa, ám a hétköznapi nyelv a birtok szót csak földtulajdon, földbirtok értelemben használja. A tolvaj is birtokos, amíg az ellopott dolgot a birtokában tartja. Az utóbbi években terjed a tulajdonolni ige, amellyel azonos értelemben használják a birtokolni igét is, holott a két fogalom jogi értelemben eltér egymástól.
Ugyancsak eltér a dolog szó értelmezése is a köznapi nyelvben és a jogi szaknyelvben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A magyar nyelv értelmező szótára A magyar nyelv értelmező szótára 1. A-D (Budapest, 1959) 113. old.