Szerkesztő:Kreamar/Ági öröklés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Ági öröklés, a magyar öröklési jog fontos intézménye. Ha az örökhagyónak ivadéka nem maradt, az ági vagyon visszaszáll arra az ágra, amelyről az örökhagyóra hárult, de csak odáig, ahonnan a vagyon eredt.[1]

Ági vagyon a magyar öröklési jogban az az érték, amely az örökhagyóra apai vagy anyai ágon felmenő rokonairól öröklés útján szállt, vagy amelyet az örökhagyó valamelyik ágbeli felmenő rokonától ajándékba kapott. Ági vagyon az oldalrokonokról hárult érték is, ha ez a vagyon erre az oldalrokonra nézve is már ági vagyon volt. Az ági vagyon jelentősége az, hogy az ilyen vagyonban ági öröklésnek van helye. Az ági vagyont az arra jogosult örökösnek rendszerint természetben kell kiadni; ha így nem volna meg, akkor az elidegenített vagyon helyett annak az elidegenítéskor volt értékét kell megtéríteni. Az ági vagyonból véletlenül megsemmisült, vagy megrongálódott tárgyakért az ági örökös nem követelhet megtérítést. [2]

Az 1959. évi IV. törvényben[szerkesztés]

  • Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjérõl öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. [3]
  • Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. [4]
  • A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.[5]
  • A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.[6]
  • Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülõi leszármazó nincs, a nagyszülõ, ha nagyszülő nincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. [7]
  • Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
  • Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki
    • a) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
    • b) az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
    • c) a szokásos mértékû ajándékra. [8]
  • Az örökhagyó halálakor meg nem levõ (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. [9]
  • Tizenöt évi házasság után a túlélõ házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. [10]
  • Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. [11]
  • Ha a természetben való kiadás célszerûtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.[12]

Vékás Lajos véleménye 1973-ban[szerkesztés]

„Álláspontunk szerint a bírói gyakorlat tapasztalatai — mindenek előtt a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai — azt bizonyítják, hogy helyesebb a reintegráció elismerése, lényegében olyan formában, ahogy az a tervezetben szerepelt. Amennyiben az ági öröklésnek megvan a létjogosultsága — és a fentiekben ezt kívántuk bizonyítani —, úgy az ági öröklés érvényesülését lehetővé kell tenni a bizonyítottan az ági vagyontárgy helyébe lépett vagyontárgyakra is A bizonyítási nehézségek lehetőség szerinti elkerülése helyes és fontos szempont ugyan, de nem keresztezheti a törvényalkotó alapvető céljait. Márpedig az ági öröklés esetében a redintegráció Ptk-beli kizárása erre az eredményre vezetett. [13]”

Weiss Emilia az ági öröklésről 2001-ben[szerkesztés]

„A múlt ági öröklésének egyik leginkább támadott kérdése az ági vagyon redintegrációjának, szurrogációjának túlhajtása volt. Ezt a Ptk. 1959-ben azzal “küszöbölte ki”, hogy az ági vagyon redintegrációját és szurrogációját mindenestől elvetette – nem törődve azzal, hogy ez a megoldás éppen a másik irányban vezethet igazságtalan eredményre.

Az ági öröklés intézményének fenntartása mellett az ági vagyon redintegrációját, illetve szurrogációját, az ági vagyon helyébe lépett vagy az ági vagyon értékén vásárolt, az örökhagyó halálakor még meglévő vagyon tekintetében vissza kell hozni. Ne legyen azonban helye az ági vagyon pótlásának az elpusztult, elhasználódott, felélt vagy akár az elajándékozott ági vagyontárgyak tekintetében. Ezek már meghaladnák az ági vagyon redintegrációjának vagy szurrogációjának szükséges vagy akár méltányos határait.[14]”

Hatályos szabályai Magyarországon[szerkesztés]

Az ági örölésről a magyar Polgári törvénykönyv Hetedik könyve IX. címe rendelkezik.

Az ági vagyon[szerkesztés]

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. [15]

Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.[16]

A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.[17]

Ági örökösök[szerkesztés]

A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.[18]

Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.[19]

Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá. [20]

Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon[szerkesztés]

A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.[21]

Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.[22]

Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.[23]

A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.[24]

Az ági öröklésből kivont vagyon[szerkesztés]

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára. [25]

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra. [26]

Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.[27]

Az ági örökség[szerkesztés]

Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság – bármelyik érintett fél kérelmére – az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el. [28]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_01-02/?query=%C3%A1gi%20%C3%B6r%C3%B6kl%C3%A9s&pg=148&layout=s
  2. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_01-02/?query=%C3%A1gi%20%C3%B6r%C3%B6kl%C3%A9s&pg=148&layout=s
  3. ↑ 1959. évi IV. törvény 611.§ (1) bek.
  4. ↑ 1959. évi IV. törvény 611.§ (2) bek.
  5. ↑ 1959. évi IV. törvény 611.§ (3) bek.
  6. ↑ 1959. évi IV. törvény 612.§ (1) bek.
  7. ↑ 1959. évi IV. törvény 611.§ (2) bek.
  8. ↑ 1959. évi IV. törvény 613.§ (1) bek.
  9. ↑ 1959. évi IV. törvény 613.§ (2) bek.
  10. ↑ 1959. évi IV. törvény 613.§ (3) bek.
  11. ↑ 1959. évi IV. törvény 614.§ (1) bek.
  12. ↑ 1959. évi IV. törvény 614.§ (2) bek.
  13. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/JogtudomanyiKozlony_1973/?query=redintegr%C3%A1ci%C3%B3&pg=312&layout=s
  14. ↑ https://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/weiss-emilia-a-ptk-oroklesi-jogi-konyvenek-koncepcioja-pjk-20016-16-28-o/883
  15. ↑ 2013. évi V. törvény 7:67. § (1) bek.
  16. ↑ 2013. évi V. törvény 7:67. § (2) bek.
  17. ↑ 2013. évi V. törvény 7:67. § (3) bek.
  18. ↑ 2013. évi V. törvény 7:68. § (1) bek.
  19. ↑ 2013. évi V. törvény 7:68. § (2) bek.
  20. ↑ 2013. évi V. törvény 7:68. § (3) bek.
  21. ↑ 2013. évi V. törvény 7:69. § (1) bek.
  22. ↑ 2013. évi V. törvény 7:69. § (2) bek.
  23. ↑ 2013. évi V. törvény 7:69. § (3) bek.
  24. ↑ 2013. évi V. törvény 7:69. § (4) bek.
  25. ↑ 2013. évi V. törvény 7:70. § (1) bek.
  26. ↑ 2013. évi V. törvény 7:70. § (2) bek.
  27. ↑ 2013. évi V. törvény 7:70. § (3) bek.
  28. ↑ 2013. évi V. törvény 7:71. §

Források[szerkesztés]

  • Uj Idők Lexikona 1-2. A - Assisi (Budapest, 1936) 115. old.
  • Polgári törvénykönyv

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

redintegrációjáról és szurrogációjáról]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kreamar/Ági_öröklés&oldid=26876186”