„Párduccsík” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{forma}} |
|||
tudományos nevén:Pangio kuhlii |
|||
{{forrás}} |
|||
A '''párduccsík''' (Pangio kuhlii) eggyike a legismertebb halaknak, amik akváriumban is tartható. Ázsia, Indonézia a természetes lelőhelye. Itt növénnyel a dúsan benőlt, iszapos medrű vizek lakója. Az akvárium aljzatát túrja élelem után. Csak csoportosan érzi jól magát. Sokáig élő, akár 11 évet is megéli, de ez nagyon ritka. Általában alig éli meg a 8. évét. Ez idő alatt 11cm-resre nő meg. Békés természetű, félénk hal. Jól társítható más kissebb halakkal.Szaporítását nem űzik túl népszerűen, mert nagy kórt képes megélni,de nagy méretű akváriumban nehézkes. Ajánlott 40 literenként max. 3, esetleg 4 halat számolni. Megfelelő hőmérséklet neki a 25 és 28°C között. |
|||
Jellemzés |
== Jellemzés == |
||
A párduccsík teste angolnaszerű, hosszúkás, a hátúszó a test vége felé található, nem messze a farokúszótól. Úszói kicsik. Alapszíne narancssárgás, vagy világos barna, és 15-20 széles függőleges csík fut rajta végig, amelyek a hasáig érnek. A hasi rész világos rózsaszín, vagy fehér. Négy pár bajusz a szájától nő ki, és a szemek alatt tüske szerű kinövés található. A nemek megkülönböztetése nehézkes, de a párzási időszakban a nőstények sokkal testesebbek, hasukban gyakran látszanak a zöld színű ikrák, és a második mellúszójuk vastagabb, mint a hímeké. Gyakran elbújik, vagy a talajba ássa magát napközben, és csak lámpaoltás után jön elő. |
A párduccsík teste angolnaszerű, hosszúkás, a hátúszó a test vége felé található, nem messze a farokúszótól. Úszói kicsik. Alapszíne narancssárgás, vagy világos barna, és 15-20 széles függőleges csík fut rajta végig, amelyek a hasáig érnek. A hasi rész világos rózsaszín, vagy fehér. Négy pár bajusz a szájától nő ki, és a szemek alatt tüske szerű kinövés található. A nemek megkülönböztetése nehézkes, de a párzási időszakban a nőstények sokkal testesebbek, hasukban gyakran látszanak a zöld színű ikrák, és a második mellúszójuk vastagabb, mint a hímeké. Gyakran elbújik, vagy a talajba ássa magát napközben, és csak lámpaoltás után jön elő. |
||
A lap 2011. június 15., 13:54-kori változata
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
[forrás?] A párduccsík (Pangio kuhlii) eggyike a legismertebb halaknak, amik akváriumban is tartható. Ázsia, Indonézia a természetes lelőhelye. Itt növénnyel a dúsan benőlt, iszapos medrű vizek lakója. Az akvárium aljzatát túrja élelem után. Csak csoportosan érzi jól magát. Sokáig élő, akár 11 évet is megéli, de ez nagyon ritka. Általában alig éli meg a 8. évét. Ez idő alatt 11cm-resre nő meg. Békés természetű, félénk hal. Jól társítható más kissebb halakkal.Szaporítását nem űzik túl népszerűen, mert nagy kórt képes megélni,de nagy méretű akváriumban nehézkes. Ajánlott 40 literenként max. 3, esetleg 4 halat számolni. Megfelelő hőmérséklet neki a 25 és 28°C között.
Jellemzés
A párduccsík teste angolnaszerű, hosszúkás, a hátúszó a test vége felé található, nem messze a farokúszótól. Úszói kicsik. Alapszíne narancssárgás, vagy világos barna, és 15-20 széles függőleges csík fut rajta végig, amelyek a hasáig érnek. A hasi rész világos rózsaszín, vagy fehér. Négy pár bajusz a szájától nő ki, és a szemek alatt tüske szerű kinövés található. A nemek megkülönböztetése nehézkes, de a párzási időszakban a nőstények sokkal testesebbek, hasukban gyakran látszanak a zöld színű ikrák, és a második mellúszójuk vastagabb, mint a hímeké. Gyakran elbújik, vagy a talajba ássa magát napközben, és csak lámpaoltás után jön elő.