Szent Chrodegang

Saint Chrodegangus († 766. március 6.) 742 és 748 között Metz püspöke volt.

Saint Chrodegang, üvegablak a Sainte-Glossinde de Metzapátságból,Sainte-Glossinde kápolnájából

Élete

Tongeren mellett, Hesbaye-ban született, Belgiumban, frank nemesi családban. Anyja Landrada révén rokonságban volt a Robertida előkelő frank nemzetséggel.

Martel Károly udvarában nevelkedett, Károly titkára lett, majd kancellári rangot kapott, végül 742. március 1-jén Metz püspöke lett, megtartva világi tisztségeit is.

Az Utolsó Ítélet, a gorzei Szent István kápolnáról

748-ban Metz mellett megalapította Gorze kolostorát, majd Szent Péter tiszteletére alapított kolostort a kelet-galliai Moselle tartományban. Sokat tett Lorsch és Gengebach közösségeiért is. Gorze számára megszerezte a névadó Szent Gorgonius, míg Lorsch számára Szent Nazarius eereklyéit. 753-ban Kis Pipin II. István pápához küldte, hogy biztosítsa a Szentszéket a frank uralkodók támogatásáról Aistulf longobard király támadásával szemben. Ennek során ő kísérte a pápát Ponthieu-be, a frank királlyal való találkozóra.

Szent Bonifác halála után István pápa neki juttatta annak palliumát,azaz érseki rangra emelte őt magát, de nem a metzi püsoökséget. 762-ben, betegsége alatt papjai között újfajta imádságot terjesztett el. Chrodegang latin és germán nyelvű verseket is írt.

Tanítása

Egyházmegyéjében a római liturgiát vezette be, a kanonokok életközösségével és latin nyelvű imákkal. Kanonokjai számára szabályzatot állított össze, a Regula Canonicorumot, ami később Chrodegang Szabályzata néven vált ismertté. A 34 fejezetből álló, és 755 körül összeállított szabályzat a Nursai Szent Benedek által összeállított bencés regulát, illetve a lateráni kánonokat követte. Nagy sikerre tett szeert, és a világi klerikusok között is elterjedt. Később kiegészítették 86 fejezetre. Ír szerzetesek a saját maguk által alapított kolostorokba is elterjesztették

Forrás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrodegang de Metz című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Magyar forrás

• Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 1987. ISBN 9633634814