„Momentum (pénzügy)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
"<references/>" tag beillesztése, kategória és en, ru változatok hivatkozása a végére áttéve |
a egyért2 sablon beillesztése |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a tőkepiacokon megfigyelhető momentum jelenségről|Momentum (egyértelműsítő lap)}} |
|||
A pénzügyben a momentum az a megfigyelt jelenség, hogy az emelkedő árú [[Befektetett_pénzügyi_eszköz|befektetési eszközök]] ára tovább emelkedik, és a csökkenő árúaké pedig csökken. Például, Jegadeesh és Titman 1993-ban, illetve 1999-ben kimutatta, hogy azok a [[Részvény|részvények]], amelyek a múltban erőteljesen emelkedtek, a jövőben is átlagosan havi 1%-kal túlteljesítették a legrosszabb múltbeli eredményt produkáló [[Részvény|részvényeket]]. |
A pénzügyben a momentum az a megfigyelt jelenség, hogy az emelkedő árú [[Befektetett_pénzügyi_eszköz|befektetési eszközök]] ára tovább emelkedik, és a csökkenő árúaké pedig csökken. Például, Jegadeesh és Titman 1993-ban, illetve 1999-ben kimutatta, hogy azok a [[Részvény|részvények]], amelyek a múltban erőteljesen emelkedtek, a jövőben is átlagosan havi 1%-kal túlteljesítették a legrosszabb múltbeli eredményt produkáló [[Részvény|részvényeket]]. |
||
A lap 2011. március 29., 04:18-kori változata
A pénzügyben a momentum az a megfigyelt jelenség, hogy az emelkedő árú befektetési eszközök ára tovább emelkedik, és a csökkenő árúaké pedig csökken. Például, Jegadeesh és Titman 1993-ban, illetve 1999-ben kimutatta, hogy azok a részvények, amelyek a múltban erőteljesen emelkedtek, a jövőben is átlagosan havi 1%-kal túlteljesítették a legrosszabb múltbeli eredményt produkáló részvényeket.
A momentum létezése piaci anomália, amelyet a pénzügyi elmélet nehezen tud megmagyarázni. A probléma az, hogy a múltbeli emelkedés nem szabadna, hogy a jövőbeli emelkedésre engedjen következtetni. A hatékony piac elmélet szerint ilyen emelkedésnek csak az új információk kereslete és kínálata (fundamentális elemzés) szerint szabadna bekövetkeznie. A pénzügytannal foglalkozó kutatók a momentum jelenségét elsősorban mentális elfogultságnak tudják be, ami a viselkedésgazdaságtan területére tartozik. A magyarázat az, hogy a befektetők irracionálisak a tekintetben, hogy alulreagálják az új információkat tranzakciós áraik meghatározásánál (Daniel, Hirschleifer, és Subrahmanyam, 1998, és Barberis, Shleifer, és Vishny, 1998). A legújabb kutatások szerint viszont a momentum jelensége teljesen racionális kereskedőknél is létrejön (Crombez, 2001).
Referenciák
- Barberis, N., A. Shleifer, and R. Vishny. “A Model of Investor Sentiment.” Journal of Financial Economics, 49, 1998.
- Crombez, J. "Momentum, Rational Agents and Efficient Markets." The Journal of Psychology and Financial Markets, 2, 2001.
- Daniel, K., D. Hirschleifer, and A. Subrahmanyam. “A Theory of Overconfidence, Self-Attribution, and Security Market Under and Over-reactions.” Journal of Finance, 53, 1998.
- Jegadeesh, N., and S. Titman. “Returns to Buying Winners and Selling Losers: Implications for Stock Market Efficiency.” Journal of Finance, 48, 1993.
- Jegadeesh, N., and S. Titman. “Profitability of Momentum Strategies: An Evaluation of Alternative Explanations.” NBER Working paper #7159, 1999.