„Istár-kapu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Ворота Иштар |
a [r2.6.1] Bot: következő módosítása: ca:Porta d'Ixtar |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
[[en:Ishtar Gate]] |
[[en:Ishtar Gate]] |
||
[[ar:بوابة عشتار]] |
[[ar:بوابة عشتار]] |
||
[[ca:Porta d' |
[[ca:Porta d'Ixtar]] |
||
[[cs:Ištařina brána]] |
[[cs:Ištařina brána]] |
||
[[de:Ischtar-Tor]] |
[[de:Ischtar-Tor]] |
A lap 2010. november 27., 17:33-kori változata
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és az egész felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nebukadnezar uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nebukadnezar idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya)lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel díszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.
Forrás
- Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
- Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
- Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0