„Szuperfolyékonyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. november 6., 21:30-kori változata

A szuperfolyékonyság egy cseppfolyós anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes állapota, azaz a nulla viszkozitású állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. Azt a hőmérsékletet, amelynél a szuprafluiditás(szuperfolyékonyság) kialakul, lambda-pontnak nevezik.

A jelenség a hélium-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a kvantumhidrodinamika tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig 1937-ben sikerült igazolnia Pjotr Leonyidovics Kapicának, John F. Allennek, és Don Misenernek. A héliumnál kettő lambda-pont létezik. Az „alsó” lambda-pont 2,172 K, 0,0497 atm-nál, és a „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál. A szuperfolyékony hélium szokatlan tulajdonságokat mutat; a gravitációs erő ellenére képes "kimászni" az edényből. A He atomokból álló folyadékra nyilvánvalóan nem érvényesek egészen pontosan a szabad részecskék gázára elmondottak. Az atomok közötti kölcsönhatás miatt nem kondenzálódhat az egész folyadék a legalacsonyabb energiaszintre, de igaz marad, hogy a folyadékállapoton belül bekövetkezhet a Bose-Einstein kondenzáció - makroszkopikus számú részecske kondenzációja a legalacsonyabb energiaszintre.

Üres kémcsövet merítve szuperfolyékony héliumot tartalmazó edénybe, a folyadék vékony, mintegy 100 atomnyi réteget tartalmazó réteget képez a kémcső falán, és a hélium ezen keresztűl befolyik a kémcsőbe. A kémcsövet kiemelve pedig visszafolyik.

A szuperfolyékonyság a nagy méretekben is megjelenő, közvetlenül megfigyelhető kvantumos viselkedés példája.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A szuperfolyékonyság egy [[halmazállapot]], a folyadékok zérus belső súrlódású, azaz a nulla [[viszkozitás]]ú állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicának]], [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett „Lambda-ponton” alakul ki, melyből kettő létezik a „alsó” lambda-pont 2,172 [[Kelvin|K]], 0,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és egy „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.
+A szuperfolyékonyság egy cseppfolyós anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes állapota, azaz a nulla [[viszkozitás]]ú állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani.
+Azt a hőmérsékletet, amelynél a szuprafluiditás(szuperfolyékonyság) kialakul, lambda-pontnak nevezik.
+A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicának]], [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A héliumnál kettő lambda-pont létezik. Az „alsó” lambda-pont 2,172 [[Kelvin|K]], 0,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és a „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.
+A szuperfolyékony hélium szokatlan tulajdonságokat mutat; a [[gravitáció]]s erő ellenére képes "kimászni" az edényből.
+A He atomokból álló folyadékra nyilvánvalóan nem érvényesek egészen pontosan a szabad részecskék gázára elmondottak. Az atomok közötti kölcsönhatás miatt nem kondenzálódhat az egész folyadék a legalacsonyabb energiaszintre, de igaz marad, hogy a folyadékállapoton belül bekövetkezhet a [[Bose-Einstein kondenzáció]] - makroszkopikus számú részecske kondenzációja a legalacsonyabb energiaszintre.
+Üres kémcsövet merítve szuperfolyékony héliumot tartalmazó edénybe, a folyadék vékony, mintegy 100 atomnyi réteget tartalmazó réteget képez a kémcső falán, és a hélium ezen keresztűl befolyik a kémcsőbe. A kémcsövet kiemelve pedig visszafolyik.
+A szuperfolyékonyság a nagy méretekben is megjelenő, közvetlenül megfigyelhető kvantumos viselkedés példája.
 {{DEFAULTSORT:Szuperfolyekonysag}}