„Petróleum” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ro:Petrol lampant |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
==Felhasználása== |
==Felhasználása== |
||
Régebben a petróleumot széles körben használták lakásvilágításra, petróleumlámpába. Jelenleg inkább a lakások fűtésénél játszik fontos szerepet. Üzemanyagként pedig a repülőgép-motorok üzemanyaga. |
Régebben a petróleumot széles körben használták lakásvilágításra, petróleumlámpába. Jelenleg inkább a lakások fűtésénél játszik fontos szerepet. Üzemanyagként pedig a repülőgép-motorok üzemanyaga. |
||
A petróleumot (latinul: oleum petrae) az alternatív gyógyászat - a népi hagyományokra alapozva - ismét felfedezte, és kúraszerűen javasolják alkalmazását különböző betegségekre.<ref>[http://www.webbeteg.hu/orvos_valaszol_orvos_valasz/emesztorendszer/49106 Az orvos semleges e kérdésben]</ref> |
|||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
A lap 2010. október 25., 08:03-kori változata
A petróleum kőolajszármazék. A kőolaj lepárlásakor különféle frakciókat választanak szét, amelyeket különböző forráspont jellemez. A nagyobb molekulák nehezebben párolognak el, magasabb hőmérsékleten válik le ez a frakció.
A kőolaj lepárlása
A kőolaj számos szénhidrogén molekula elegye. Lepárlásakor a különféle frakciókat szétválasztják. A szénlánc hossza arányos az elpárolgás hőmérsékletével. A benzin viszonylag alacsony forráspontú párlat. A petróleum a hosszabb molekulákból álló párlat, amelyet a benzinnél kisebb illékonyság jellemez. Mai fogalmak szerint a petróleum neve a kerozinéhoz esik a legközelebb. A kerozin a lepárlási folyamat során a benzin és a gázolaj között helyezkedik el (ez a 180-270 C forrásponthatárok közötti párlat).
Felhasználása
Régebben a petróleumot széles körben használták lakásvilágításra, petróleumlámpába. Jelenleg inkább a lakások fűtésénél játszik fontos szerepet. Üzemanyagként pedig a repülőgép-motorok üzemanyaga.
A petróleumot (latinul: oleum petrae) az alternatív gyógyászat - a népi hagyományokra alapozva - ismét felfedezte, és kúraszerűen javasolják alkalmazását különböző betegségekre.[1]
Irodalom
- Blumer (1922): Die Erdöllagerstätten. Grundlagen der Petroleumgeologie. Stuttgart
- Fischer (1924): Die Umwandlung der Kohle in Öle. Gebr. Bornträger in Berlin,
- Höfer (1923): Das Erdöl und seine Verwandten. 4. Aufl. Braunschweig