Frankenstein-komplexus

A Frankenstein komplexus, egy Isaac Asimov által megalkotott fogalom, amely történeteiben az emberek, humanoid robotoktól való abbéli félelmét jelöli, hogy saját teremtményeik föléjük kerekedhetnek.

Eredete

Mary Shelley Frankeinstein című könyve 1818 - ban született. A könyv alap gondolata, hogy ha az ember felelőtlenül jár el a tudomány által kapott hatalmával, az ellene fordulhat. A könyvben a főszereplő (Victor Frankeinstein) halottak testrészeiből létrehoz egy lényt, amely a mű végén végez saját megalkotójával.

Asimov robot-történeteiben a Frankeinstein-komplexus meghatározó motívum, ami szinte az összes műben ilyen-olyan módul felbukkan, s csupán a robotok eltűnése (valamikor GKE - Galaktikus kor előtt - első részére tehető) után csillapodik.

Jelentése

A Frankeinstein-komplexus szó jól leírja azt a jelenséget, amely az ipari forradalom idején zajlott, mikor is a géprombolók a gyárakban összezúzták az új munkagépeket, attól félve, hogy e gépek esetleg átvehetik szerepüket, s így ők munkanélkülivé válnak.

Asimov műveiben a jelenség a következőképp nyilvánul meg: Az Amerikai Robot és Gépember Rt. már a kezdetektől igyekszik humanoid robotokat gyártani, és olyan szinten hasonlatossá tenni őket az emberekhez, amennyire ez lehetséges. Az emberek azonban ellenségesen fogadják az ember szerű lények beépülését közéjük, s bár tisztában vannak vele, hogy a robotika három törvénye teljes mértékben védelmezi őket, félelmük és gyanakvásuk megmarad. Az ember alapvetően emberinek értelmezi azt, ami emberinek tűnik. Az arcokat igyekszünk felismerni mindenféle alakzatban, például felhőkben, ételekben, fákban stb. Amit pedig emberinek értelmezünk, egyértelműen gondolkodó, és szabad akarattal rendelkező embernek gondoljuk, pláne, ha ez a valami még jár és beszél is.

Ilyenkor az emberben két probléma merül fel:

1. Mikor fog ez - a véleményem szerint - érző, gondolkodó lény, aki ráadásul fizikailag és szellemileg is erősebb nálam, ellenem forduni. Persze a három törvény védelmet nyújt, azonban ki tudja mikor csúszik be valami hiba? Asimov legtöbb robottörténete meghibásodott robotokról szól, amely hiba legtöbbször abban nyilvánul me,g hogy az említett robt túlságosan érző, értelmes lesz (A két évszázados ember, Robotálmok).

2. Van e joga az embernek "életet" teremteni. Hiszen mik ezek a kétlábon járó, beszélő, valamilyen szinten gondolkodó valami, ha nem élet. Az emberiség mindig is írtózott a gondolattól, hogy önmaga mintegy Istent játszva életet teremtsen, s a legtöbb műben az ilyenkor létrehozott teremtmény ocsmács, gonosz, gyilkos szándékú. A robotok azonban semmilyen szinten nem emberek, s ami azt illeti a szószoros értelmében nem is életformák, azonban gépi intelligenciák, amelyek Asimov műveinek végére igencsak magas szintet érnek el, viszont ezt az emberiség érdekében hasznosítják.