„Zicherman Sándor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{jogsértő|url=http://www.karpatgaleria.hu/muvesz/zicherman_sandor}}

<!--
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{forma|1=}}
{{forma|1=}}
20. sor: 17. sor:


[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]

-->

A lap 2010. június 18., 19:09-kori változata

Zicherman Sándor Róbert (Ungvár 1935. április 6.) magyar származású festőművész, szobrász, grafikus, éremművész. Tagja az Orosz Művészek Szövetségének, valamint a Magyar Éremművészek szövetségének és a FIDEM-nek.

Élete és munkássága

Zicherman Sándor Róbert 1935. április 6-án született Ungváron. Gyerekkorát Beregszászon töltötte itt kezdte meg tanulmányait. 1957-ben vett részt elõször képzõmüvészeti kiállításon az ungvári Képzőművészeti Galériában - akkor még autodidakta festõként. 1958-ban felvételt nyert Lembergben a Iparművészeti Fõiskola monumentális festészeti szakára. Egy évvel késõbb átiratkozott a leningrádi "Muchina" Iparmûvészeti Fõiskola monumentális festészeti szakára. Nemcsak a fõiskola, hanem az Ermitázs és a többi jelentõs múzeum, könyvtár hozzájárult mûvészi fejlõdéséhez. A festészeten kívül foglalkozott grafikával, szobrászattal és kerámiával is. 1964-ben, a fõiskola elvégzése után az Urálba, Perm városába utazott, ahol a Képzőművészeti Alap-nál dolgozott állami megrendeléseken, mint monumentalista szakember. A permi megyében több freskót, mozaikot, szgrafittót és kerámia domborművet valamint három nagyméretű gobelent készített megrendelésre. Több, építészettel kapcsolatos munkán kívül sokat dolgozott a televíziónak és a színháznak is. 1966-ban a „Szocialista Urál” Orosz Országos Művészeti Kiállítás után felvették a Szovjet Képzõmûvészek Szövetségébe tagjelöltnek, majd 1975-ben rendes tagnak. 1969 és 1972 között több helyen élt és dolgozott, többek között Lembergben, Rigában, Jurmalában, Moszkvában. 1972-ben Togliatti város vezetõsége meghívta, hogy szervezze meg az akkor már 750.000 lakosú nagyváros kultúrális életét. Ottléte alatt megalakította a Képzõmûvészeti Alapot, majd a Képzõmûvészek Szövetségét. Kezdeméynezésére a város 12 nagyméretű műtermet építtetett, valamint az ő közreműködésével alakult meg a város mûvészeti múzeuma és egy 8 osztályos (ezzel akkor egyedülálló) művészeti szakközépiskola is. A diákok ebben az iskolában, rajzot, festészetet, szobrászatot, grafikát, dekoratív kompozíciót, kompozíciót, kerámiát, éremművészetet, gobelen-szövést, fafaragást, és művész-fotót, színjátszást, táncot, zenét tanultak. További monumentális munkákat keszített Moszkvában, Elistában, Togliattiban, Izsevszkben. 1987-ben megszervezte az I. Orosz Kőfaragó Szobrász Szimpóziumot Togliattiban, június 1-től, július 30-ig 10 szobrász részvételével (Moszkvából, Leningrádból) melynek eredményeképpen a város kapott ajándékba, 10 nagyméretű gránitszobrot.

1989-ig 29 Szovjet és Összorosz kiállításon szerepelt munkáival, valamint részt vett az orosz mûvészeti kiállításokon több külföldi országban is. Nemcsak festményei, hanem grafikái, érmei, szobrai, gobelenjei és kerámiái is a kiállított mûvek között voltak. Mozaikjai, sgraffitói és köztéri emlkémûvei ma is több orosz városban megtalálhatók. kollektív kiállításokon kívül 1989-ig több mint 30 önálló tárlata is volt Oroszország különböző városaiban. 1989-ben családjával visszatelepült Magyarországra, azóta Budapesten él dolgozik. Azóta több mint 40 önálló és kollektív kiállításon szerepelt, Budapesten, vidéken, valamint több európai országban, mint például Németországban, Franciaországban, Dániában, Belgiumban, Oroszországban, Ausztriában, Portugáliában, Romániában. Munkái közgyüjteményekben szerepelnek elsõsorban a volt Szovjetúnió múzeumaiban - a szentpétervári Ermitázstól kezdve egészen az elisztai Kalmük Mûvészetek múzeumáig. Érmei a vroclavi Éremmûvészeti Múzeumban vannak kiállítva. Mûvei megtalálhatók számos európai ország -, valamint Kanada és az Egyesült Államok több magángyüjteményében is.