„Jeremy Bentham” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 90.1.52.82 (vita) szerkesztéséről Xqbot szerkesztésére |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára a jogra és a jogtudományra. |
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára a jogra és a jogtudományra. |
||
* [http://www.utilitarianphilosophy.com/ International Website for Utilitarian Philosophy] |
|||
{{Portál|filozófia|}} |
{{Portál|filozófia|}} |
||
A lap 2010. április 30., 13:03-kori változata
Jeremy Bentham (1748. február 15. (Julián-naptár) vagy február 26. (Gregorián naptár) – 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus
Életpályája
Nézetei
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára a jogra és a jogtudományra.
