„Auguste-Alexandre Ducrot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Auguste-Alexandre Ducrot, új szócikk a Pallas átnézett szövegével |
a belső link |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
A st.-cyri tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és Canrobert alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben [[Strassburg]]ban hadosztályparancsnok lett. 1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt [[Wörth]]nél. A [[Sedan]] felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte; a sedani csata alatt [[Mac Mahon]] megsebesülése után a hadsereg vezetését vette át és a francia sereg visszavonulását rendelte el oly időben, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy [[Pont á Mousson]]ba fog utazni s ott majd jelentkezni fog a porosz katonai parancsnokságnál; ezt Ducrot pontosan meg is tette, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött s szerencsésen Párizsba ment, ahol a szervezett haderők (II. hadsereg) fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével a Párizst körülvevő német hadsereget megtámadta, de azon át nem törhetett, január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de sikert ekkor sem ért el újoncseregével. A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtest-parancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, amiért is a monarchista érzelmű kormány megbukása után a rendelkezésre álló tábornokok sorába helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt. |
A st.-cyri tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és Canrobert alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben [[Strassburg]]ban hadosztályparancsnok lett. 1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt [[Wörth]]nél. A [[Sedan]] felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte; a [[sedani csata]] alatt [[Mac Mahon]] megsebesülése után a hadsereg vezetését vette át és a francia sereg visszavonulását rendelte el oly időben, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy [[Pont á Mousson]]ba fog utazni s ott majd jelentkezni fog a porosz katonai parancsnokságnál; ezt Ducrot pontosan meg is tette, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött s szerencsésen Párizsba ment, ahol a szervezett haderők (II. hadsereg) fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével a Párizst körülvevő német hadsereget megtámadta, de azon át nem törhetett, január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de sikert ekkor sem ért el újoncseregével. A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtest-parancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, amiért is a monarchista érzelmű kormány megbukása után a rendelkezésre álló tábornokok sorába helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt. |
||
==Művei== |
==Művei== |
||
A lap 2010. március 13., 20:00-kori változata
Auguste-Alexandre Ducrot (magyarosan: Ducrot Ágost Sándor), (1817. - Versailles, 1882. augusztus 6.) francia tábornok.
Életpályája
A st.-cyri tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és Canrobert alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben Strassburgban hadosztályparancsnok lett. 1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt Wörthnél. A Sedan felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte; a sedani csata alatt Mac Mahon megsebesülése után a hadsereg vezetését vette át és a francia sereg visszavonulását rendelte el oly időben, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy Pont á Moussonba fog utazni s ott majd jelentkezni fog a porosz katonai parancsnokságnál; ezt Ducrot pontosan meg is tette, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött s szerencsésen Párizsba ment, ahol a szervezett haderők (II. hadsereg) fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével a Párizst körülvevő német hadsereget megtámadta, de azon át nem törhetett, január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de sikert ekkor sem ért el újoncseregével. A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtest-parancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, amiért is a monarchista érzelmű kormány megbukása után a rendelkezésre álló tábornokok sorába helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt.
Művei
- La journée de Sedan (Párizs, 1871)
- La défense de Paris (4 kötet, Párizs, 1876-78).
Forrás
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |