„Útválasztás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


Csomagkapcsolt hálózatokban az útválasztás határozza meg a [[csomagtovábbítás]]t (packet forwarding), azaz a logikai címzéssel ellátott [[Csomag (informatika)|csomagok]] átvitelét a forrás irányából a cél irányába, köztes [[hálózati csomópont]]okon (node-okon) keresztül; ez utóbbiak tipikusan [[útválasztó]]k (routerek), [[hálózati híd|hálózati hidak]] (bridge-ek), [[átjáró]]k (gatewayek), [[Tűzfal (számítástechnika)|tűzfalak]] (firewallok) vagy [[hálózati kapcsoló]]k (switchek). Több [[hálózati kártya|hálózati kártyával]] rendelkező, általános célú számítógépek is képesek csomagokat továbbítani és útválasztást végezni, bár specializált hardver hiányában ezt kisebb teljesítménnyel végezhetik. Az útválasztás általában egy [[útválasztó tábla]] (routing table) alapján történik, ami különböző hálózati célállomások felé vezető útvonalak leírását tartalmazza. Az útválasztó [[Memória (számítástechnika)|memóriájában]] tartott útválasztó tábla felépítése fontos eleme az útválasztás hatékonyságának. A legtöbb útválasztó algoritmus két cím között egyetlen hálózati útvonalat használ, de léteznek [[többutas forgalomirányítás]]i (multipath routing) technikák, melyek több alternatív útvonalat használhatnak.
Csomagkapcsolt hálózatokban az útválasztás határozza meg a [[csomagtovábbítás]]t (packet forwarding), azaz a logikai címzéssel ellátott [[Csomag (informatika)|csomagok]] átvitelét a forrás irányából a cél irányába, köztes [[hálózati csomópont]]okon (node-okon) keresztül; ez utóbbiak tipikusan [[útválasztó]]k (routerek), [[hálózati híd|hálózati hidak]] (bridge-ek), [[átjáró]]k (gatewayek), [[Tűzfal (számítástechnika)|tűzfalak]] (firewallok) vagy [[hálózati kapcsoló]]k (switchek). Több [[hálózati kártya|hálózati kártyával]] rendelkező, általános célú számítógépek is képesek csomagokat továbbítani és útválasztást végezni, bár specializált hardver hiányában ezt kisebb teljesítménnyel végezhetik. Az útválasztás általában egy [[útválasztó tábla]] (routing table) alapján történik, ami különböző hálózati célállomások felé vezető útvonalak leírását tartalmazza. Az útválasztó [[Memória (számítástechnika)|memóriájában]] tartott útválasztó tábla felépítése fontos eleme az útválasztás hatékonyságának. A legtöbb útválasztó algoritmus két cím között egyetlen hálózati útvonalat használ, de léteznek [[többutas forgalomirányítás]]i (multipath routing) technikák, melyek több alternatív útvonalat használhatnak.

A szűkebb értelemben vett útválasztást gyakran kontrasztba állítják az egyszerű [[hálózati híd|áthidalással]] (bridging). Az útválasztó azzal a feltételezéssel él, hogy a [[hálózati cím]]ek strukturáltak, és a hasonló címek a hálózaton egymáshoz közel találhatók. Mivel a strukturált címek lehetővé teszik, hogy az útválasztó tábla egyetlen bejegyzése a hálózaton lévő eszközök egy csoportjára vonatkozzon, a strukturált címzés (szűkebb értelemben vett útválasztás) jóval hatékonyabb a strukturálatlan címzésnél (bridge-elés), és az interneten a címzés általánosan elterjedt formájává vált; a bridginget [[LAN]]-okban használják tovább.



==Irodalom==
==Irodalom==

A lap 2009. december 5., 19:07-kori változata

Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati forgalom. Útválasztásról beszélhetünk telefonhálózatok, elektronikus adathálózatok (mint amilyen az internet) vagy akár közúti hálózat esetében is. Ebben a cikkben a csomagkapcsolt számítógép-hálózatokkal foglalkozunk.

Csomagkapcsolt hálózatokban az útválasztás határozza meg a csomagtovábbítást (packet forwarding), azaz a logikai címzéssel ellátott csomagok átvitelét a forrás irányából a cél irányába, köztes hálózati csomópontokon (node-okon) keresztül; ez utóbbiak tipikusan útválasztók (routerek), hálózati hidak (bridge-ek), átjárók (gatewayek), tűzfalak (firewallok) vagy hálózati kapcsolók (switchek). Több hálózati kártyával rendelkező, általános célú számítógépek is képesek csomagokat továbbítani és útválasztást végezni, bár specializált hardver hiányában ezt kisebb teljesítménnyel végezhetik. Az útválasztás általában egy útválasztó tábla (routing table) alapján történik, ami különböző hálózati célállomások felé vezető útvonalak leírását tartalmazza. Az útválasztó memóriájában tartott útválasztó tábla felépítése fontos eleme az útválasztás hatékonyságának. A legtöbb útválasztó algoritmus két cím között egyetlen hálózati útvonalat használ, de léteznek többutas forgalomirányítási (multipath routing) technikák, melyek több alternatív útvonalat használhatnak.

A szűkebb értelemben vett útválasztást gyakran kontrasztba állítják az egyszerű áthidalással (bridging). Az útválasztó azzal a feltételezéssel él, hogy a hálózati címek strukturáltak, és a hasonló címek a hálózaton egymáshoz közel találhatók. Mivel a strukturált címek lehetővé teszik, hogy az útválasztó tábla egyetlen bejegyzése a hálózaton lévő eszközök egy csoportjára vonatkozzon, a strukturált címzés (szűkebb értelemben vett útválasztás) jóval hatékonyabb a strukturálatlan címzésnél (bridge-elés), és az interneten a címzés általánosan elterjedt formájává vált; a bridginget LAN-okban használják tovább.


Irodalom

  • Ash, Gerald. Dynamic Routing in Telecommunication Networks. McGraw-Hill (1997). ISBN 0070064148 
  • Doyle, Jeff and Carroll, Jennifer. Routing TCP/IP, Volume I, Second Ed.. Cisco Press (2005). ISBN 1587052024 Ciscopress ISBN 1587052024
  • Doyle, Jeff and Carroll, Jennifer. Routing TCP/IP, Volume II,. Cisco Press (2001). ISBN 1578700892 Ciscopress ISBN 1578700892
  • Huitema, Christian. Routing in the Internet, Second Ed.. Prentice-Hall (2000). ISBN 0321227352 
  • Kurose, James E. and Ross, Keith W.. Computer Networking, Third Ed.. Benjamin/Cummings (2004). ISBN 0321227352 
  • Medhi, Deepankar and Ramasamy, Karthikeyan. Network Routing: Algorithms, Protocols, and Architectures. Morgan Kaufmann (2007). ISBN 0120885883 

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Routing című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.