„Geomorfológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: kk:Геоморфология |
|||
15. sor: | 15. sor: | ||
(görögül ''orosz''-hegy, ''genezisz''-keletkezés szavakból) |
(görögül ''orosz''-hegy, ''genezisz''-keletkezés szavakból) |
||
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld |
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg. |
||
Alapvető formák |
Alapvető formák |
A lap 2009. október 5., 19:04-kori változata
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.
A földkéreg domborzata
A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.
Mozgások
Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
Orogén mozgások
(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklinális)
- horpadás (geoszinklinális)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.